Horváth Károly: Egy hernyéki parasztember dalkincse - Zalai Gyűjtemény 13. (Zalaegerszeg, 1980)

I. „Szép zalai zöld erdőben születtem..."

ják, miszei'int egy egész telek egy hold belsőségből, 22 hold szántóföldből és 8 kaszás rétből állott. A telkesek túlnyomó része egynegyed és egynyolcad telkes volt. A XVIII. század második felében a pákai plébániához tartoznak. Lakói katolikus magyarok. A lakosság száma időnként erősen változik: 1802-ben 240, 1818-ban 137, 1828-ban 256. 1949-ig egyenletesen fejlődik — ekkor 432 lakója volt —, majd megindul a lakosság a város felé, s 1975-ben már csak 284 fő lakik a faluban. Az 1970-es népszámlálás alapján a falu népsűrűsége: 30,2 (a megyei átlag 81,3, az országos átlag 110,9). A községben élők munka- és vendégszerető emberek. A régi idők sártengere, az Ősztől tavaszig tartó megközelíthetetlenség, a magárahagyatottság itt is olyan művészetet teremtett, amely az itt élők helyzetét tükrözi.