Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 12. (Zalaegerszeg, 1979)

Németh József: Adatok Zala megye kulturális emlékeiről. II. A reformációkora

Szerzőjét nem ismerjük, Eperjesi István meggyőzően igazolta, hogy Thury tágabb környezetéhez tartozhatott, talán a rajki vár lakója volt.

9 Thuryról. katonáiról, s talán a csata egyes mozzanatairól is közvetlen, személyes tapasztalatai lehettek, erre utal (Eperjesi érvein kívül) pl. a helyszínek topográfiailag is pontos megjelölése. Ugyancsak helytállóak Eperjesi érvei, hogy a szerző jól ismerhette Szeremlyéni fentebb említett bibliai krónikáját: nemcsak a nótajelzés utal erre, hanem több stílusfordulat hasonlósága is. Kellett ismernie Tinódi krónikáját is. aki Szigeti veszedelem-jét így kezdte: „Szertelen veszedelem lám gyakran érközik." Thury énekese: „Szertelen veszedelem reánk szállá." A jövőbe, Zrínyi felé mutat a szerző keserű szemrehányása a hős értelmetlen pusztulása miatt: Ennek oka lőn király ő fölsége És az ő fizetetlensége, Az vitézeknek meg nem fizetése Kiért rajtunk hatalmas ellensége. Felvillan a versben a Thury halála után várhatóan megnövekvő török pusztítás képe is: Ezek az Szalaságot elégetek És az népet kegyetlenül kergetek, Kiket kaphatnának, mind elemelék, Szegényeket örök rabságra vivék. Hogy e panasznak, félelemnek reális alapja van, azt bizonyítja a Kanizsához közeli Kiskomárom kapitányának, Kisserjényi Gábornak három évvel későbbi gondterhelt levele. így tudósítja Batthyány Boldizsárt: „ö felségének gyakorlatossággal megjelentettem, hogy az ittvaló palánk igen régi és megavult palánk, azonképpen a belső ház is. Mind belül és kívül építeni és erősíteni kellene ... Másodszor azon is könyörgöttem urunknak ő felségének, hogy az ittvaló népet többítette volna meg ő fölsége, mert Komárra tizenegy végház néz, sok az ellenség körülünk és szüntelen rabol. .. Nincs mivel élniek (t. i. katonáinak), sem magokat, sem lovokat nincs mivel táplálniok."

10 Lendván Amikor 1574 tavaszán a zalakomári parancsnok hiába írta könyörgő leveleit, a megye nyugati sarkában, Lendván, Kulcsár György prédikátor uram 9 A verssel részletesen foglalkozott Eperjesi István: Névtelen szerző éneke „Az vitéz Thury György haláláról" c. tanulmányában. Megjelent a Nagykanizsai Thury György Múzeum jubileumi emlékkönyvében. (Nagykanizsa, 1972.) Ugyanott a história szövegének közlése is. E tanulmányra utalva itt a mű részletesebb elemzését is mellőzzük. Ugyanő később Andi Endes Bálint kisbirtokos nemes szerzőségét valószínűsíti. (Vasi Szemle 1979. 1. sz. 95—98.) 10 Dunántúli missilisek a XVI. századból, Közzéteszi E. Abaffy Erzsébet. Bp. 1968. 62.