Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 12. (Zalaegerszeg, 1979)

Lendvay Béla: Mezőgazdasági szakkörök működése a zalaegerszegi járásban(1959—1973)

À szakkörök — a tájadottságra való tekintettel — elsősorban a Keszthelyi Agrártudományi Főiskolának a kutatási eredményeit hasznosították, különösen a kukoricatermesztés területén. Később a kapcsolatokat bővítették más kutatókísérleti intézetekkel (Szeged, Martonvásár, Sopronhorpács, Debrecen, Szarvas). Ezek az intézetek nagy segítséget adtak különösen az általuk kinemesített növényfajta megküldésével (kukorica, búza). Előfordult, hogy még mielőtt elismerésre kerültek volna az új fajta-jelöltek, szakköri összehasonlító kísérletekben már szerepeltek. Amikor elismerésük megtörtént a kísérleti eredmények alapján a tsz a szakkör révén tudta, hogy a zalaegerszegi járás azon részén mennyire használhatók. A különböző kutatási intézetek és a szakkör között — kutatási eredmények nagyüzemi kipróbálása, terjesztése érdekében — egészséges kapcsolat alakult ki. Egyes eredmények, amelyek nagyobb érdeklődésre tartottak számot, a napilapokban, szakfolyóiratokban is megjelentek. Megyei napilapunk — a Zalai Hírlap — egy szakkör kísérletező munkájáról 1961. november 4-én így számolt be: ,,1961 januárjában a bagodvitenyédi ezüstkalászos tanfolyam hallgatói és még néhány tsz-gazda mezőgazdasági szakkört alakított, hogy a tanfolyamon tanultakat a gyakorlatban is hasznosíthassa. A szakkör tagjai úgy határoztak, hogy elsősorban új kukoricafajtákkal végeznek kísérleteket. A Keszthelyi Mezőgazdasági Főiskola növénynemesítő telepe négyfajta keszthelyi előállítású hibridkukorica vetőmagot bocsátott a szakkör rendelkezésére. A kísérletezéshez szükséges szántóterületet a tsz adta. A kukoricák ápolása egészen a betakarításig a szakkör tagjainak a feladata volt. . . Október 24-én a szakkör tagjai elvégezték a kísérleti parcellák termésének betakarítását. A kísérleti termesztés az idei szárazság ellenére is a várakozáson felüli eredménnyel zárult. A legnagyobb eredményt a keszthelyi 16-os kukoricafajta adta: 400 négyszögölről 13,5 mázsa termést takarítottak be a szakkör tagjai, mely 54 mázsás holdankénti átlagnak felel meg. A kísérleti termés betakarításánál jelen volt dr. Berzsenyi-Jonosits László, a Keszthelyi Mezőgazdasági Főiskola Növénynemesítő Telepének főmunkatársa is, aki a hibridek előállításával foglalkozik és igen elismerően nyilatkozott a bagodvitenyédi eredményekről. A bagodvitenyédi mezőgazdasági szakkör tagjai jövőre tovább folytatják a hibridkukorica kísérleteket, s a környező tsz-eknek bemutatókat rendeznek".

7 A holdankénti 54 mázsás kukoricatermés az 1960-as évek elején szinte elérhetetlennek tűnt, hiszen a legjobb termelőszövetkezetekben is csak 28—32 mázsa kukoricát takarítottak be kh-onként. A szakköri kísérletek ezzel szemben előremutattak a közeljövőben elérhető termés mennyiségét illetően. A Búvár című folyóirat a zalaegerszegi járásban folyó szakköri kísérletező munkáról 1964-ben így számolt be: 7 Zalai Hírlap. 1961. november 4., 1. old.