Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 12. (Zalaegerszeg, 1979)

Lendvay Béla: Mezőgazdasági szakkörök működése a zalaegerszegi járásban(1959—1973)

„A zalaegerszegi méhész szakkör induló állománya 3 méhcsalád voit. Jelenleg 12 méhcsaláddal rendelkeznek. Kísérleteznek tetrán pulvia serkentő fel_ etetésével és különböző anyapároztató használatával. Más szakkörök főleg növénytermeléssel foglalkoznak; a nyári—őszi időszakban a bagodvitenyédi szakkör példája nyomán hibridkukorica fajtaösszehasonlító parcellás kísérleteket, gabonafélék műtrágyázási kísérleteit végzik. A kisbucsai szakkör figyelemreméltó rét- és legelőjavítási tervet dolgozott ki és végrehajtását tavasszal kezdte. A bagodvitenyédi, nagykutasi, Alsó és Nemesapáti szakköreinek fajtaösszehasonlító kísérletei igen gazdagok. Szerepel benne martonvásári, keszthelyi, szegedi, hazai és osztrák hibrid is. A nagypáli szakkör főleg a növényvédelem köréből meríti témáját. A hottói szakkör különböző növények tőszám kísérleteit állította be".

8 A növénytermelés jellegű szakkörökben kísérleteik során kukorica-, búza- stb. termesztés nagyüzemi agrotechnikájának egyes kérdéseivel is foglalkoztak, mint pl. a műtrágyázás mértéke, az optimális növénysűrüség megállapítása, a talajművelés, a vegyszeres gyomirtás, a kórokozók, a kártevők elleni védelem. A fajtaösszehasonlító kísérletek elősegítették a kukoricánál, búzánál a legnagyobb potenciális termőképességű növényfajtáknak a kiválasztását. Igen figyelemreméltó kísérleteket folytatott az alsónemesapáti mezőgazdasági szakkör az állattenyésztés zöldtakarmánnyal való folyamatos ellátása érdekében az Óvári vastagtörzsű magas takarmánykáposzta termesztésével kapcsolatban. Az Óvári takarmánykáposzta az úgynevezett ,,Markstammkohl" fajtacsoportba tartozik, ami magyarul vastagtörzsű magas névvel jellemez, hető. Törzse magas (150—180 cm) és végig, kb. egyenletesen vastag (6—8 cm); élesen megkülönböztethető az ún. ezerlevelű takarmánykáposztától, amelynek alacsony és kisebb tömegű termése főleg levelekből áll. Korábban ezt a fajtát a járás területén nem ismerték. Jó tulajdonsága révén, egészen a nagyobb havazásokig friss zöldtakarmányt szolgáltatott. A háztáji gazdaságokban is kezdett elterjedni ez a növény a szakköri kísérletek hatására. Az állattenyésztés jellegű szakkörök segítséget nyújtottak a tsz-ben a mesterséges borjúnevelés, a baktikon, a karbamid etetéséhez és a villanypásztor alkalmazásához. Az egervári kertészeti mezőgazdasági szakkörnek döntő érdemei vannak a noah direkttermő szőlő leváltása érdekében a „Zalagyöngye" szőlő kinemesítése utáni felkarolásában, kisparcellás kipróbálásában, megfigyelésében. A nagyüzemi mezőgazdasági szakkörök parcelláin a fajták, a növénysűrűség, a trágyázás, vegyszeres gyomirtás — a tudományos alapokon nyugvó korszerű termesztési — technikai eljárások vizsgáztak. A tsz-tagok mindenütt nagy izgalommal figyelték, számontartották a kísérleti eredményeket. A termelőszövetkezetekben éppen a kísérletek alapján állították be a legjobb kukorica-, búzafajtákat és honosították meg az eredményesebb termesztési eljárásokat. Lendvay Béla: Fellendülőben a mezőgazdasági szakköri munka a zalaegerszegi járásban. Búvár. IX. évf. 1964. 5. sz., 316. old.