Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 12. (Zalaegerszeg, 1979)

Németh József: Adatok Zala megye kulturális emlékeiről. II. A reformációkora

NÉMETH JÓZSEF ADATOK ZALA MEGYE KULTURÁLIS EMLÉKEIRŐL II. A reformáció kora Dolgozatom első részében Zala megye középkori művelődési, elsősorban irodalmi emlékeinek számbavételét kíséreltem meg.

1 Jelen fejezet célja a Mohács után következő két évszázad hasonló jellegű értékeinek áttekintése, összegzése. A 16. század első évtizedeire a kultúra középkori keretei átalakultak, tartalma is alapvetően megváltozott. A királyi hatalom a minimálisra zsugorodott, a század közepétől pedig Mátyás hajdani palotájára a félholdas zászló is felkúszott. Az egyházi intézmények szerepe csökkent, a kolostorok elnéptelenedtek, többségükben a szerzetesek helyét a katonák, a könyvekét pedig a fegyverek foglalták el. A főúri humanista műveltség meghonosításának kísérlete az Egervári család kihaltával Zalában folytatás nélkül maradt, nem sokkal később a növekvő hatalmú Kanizsai família birtokai is csak a gyermeklány Orsolya fiúsításával tarthatók együtt. Mohács után egy évtizeddel már mindkét óriási vagyon Nádasdy Tamás birtokába került. A század harmincas éveitől a török veszély is reális fenyegetéssé vált. A megye mintegy fele hamarosan a szultán csapatainak ellenőrzése alá került, Zala közepén kis végvárak lánca húzódott, s a harcok hoszszabb-rövidebb szüneteiben is állandó a portyázás, a rablás. A 17. században már a lendvaiak is arról panaszkodtak, hogy kevesen vannak, noha a török az ő várukat is állandóan veszélyezteti.

2 Hiszen még a jól védett, folyón túli, kőfal övezte és fegyelmezett sereg oltalmazta Csáktornyára, az eposzíró Zrínyi házához is „füstölgő üszögét" hoz a kanizsai török, pedig Kíván nyugodalmat vers és história, Nem haragos Marssal lakik Múzsák fia. 1

A tanulmány első része a Zalai Gyűjtemény 8. kötetében jelent meg. 2 Müller Veronika: A zalai végek mindennapi problémái a XVII. század első felében. In: Zalai Gyűjtemény 8. (1978.) 85.