Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 12. (Zalaegerszeg, 1979)

Németh József: Adatok Zala megye kulturális emlékeiről. II. A reformációkora

Mégis, a 16. század közepétől újfajta műveltség körvonalai bontakoztak ki. ,,... ez az időszak volt az állandó háborúk, a török terjeszkedés és pusztítás ellenére a magyar kultúra és irodalom megújulásának és bizonyos mértékben ^demokratizálódásának^ korszaka .. ."

3 Már nem a királyi udvar vonzáskörében, hanem a Nádasdy Tamáshoz hasonló sorsú és energiájú, gyorsan felemelkedő, nagy vagyont gyűjtő, de a műveltségre is fogékony, olvasott, külföldet járt főurak váraiban. Nálunk is ekkoriban terjedt el a könyvnyomtatás, amely az előző emberöltők viszonyaihoz mérten hallatlanul olcsóvá, sokkal hozzáférhetőbbé tette az írott szót, megnövelte annak hatókörét. Ez az időszak törte meg a latin nyelv uralmát, adta a megnőtt számú írástudó kezébe magyar nyelven előbb a bibliát, majd a lelkesítő prédikációt, nemsokára a szórakoztató széphistóriát is. Meglepően rövid idő alatt hódítottak teret a reformáció eszméi. A század közepén a mezővárosi polgár már szinte mindenütt Luther és Kálvin tanításait követve imádta az Urat, s általában a földesúr is jó szívvel fogadta az új hit prédikátorait. Talán nem is mindig saját lelki üdvösségére gondolva, hanem az egyházi birtokok megszerzését remélve. Az 1530 után következő századot joggal nevezhetjük a reformáció korának. Természetes, hogy a gyors változások, az állandó harcok, a belső hatalmi villongások miatt nem alakulhatott ki remekművek sorát teremtő, széles körű, folyamatos kulturális és irodalmi élet. A 16. században általában, de Zalában különösen igaz volt, hogy „a magyar műveltség századokon át sziget műveltség volt: a magyarsághoz és a műveltséghez egyaránt hű kis közösségek elszórt szigetvilága.. ."

4 Ez teszi célszerűvé, hogy a korszak zalai irodalmának áttekintését is e (sokszor csak rövid ideig viruló) szigetek szerint csoportosítsuk. Kanizsa körül Kanizsa régi birtokos családja férfiágon a XVI. század elején kihalt, s 1534-ben a fiúsított Kanizsai Orsolya kezével együtt az óriási területet a kor egyik legműveltebb, Európában is jóhírű, Melanchtonnal levelező főura, Nádasdy Tamás vehette birtokba. Nádasdy sárvári udvara adott otthont Sylvester Jánosnak, Tinódi Sebestyénnek, Dévai Biró Mátyásnak is. Sinkovics István szép tanulmányának a címe is jól jellemzi Nádasdy sárvári várának jelentőségét: „Európai műveltség a magyar végvárak mögött.

5 Több adat szól amellett, hogy Nádasdy nemcsak Sárvárral törődött, hanem szerelmetes Orsikájának uradalmaival, váraival is. Amikor azonban a török 3 A magyar irodalom története I. Bp. 1964. 267. 4

Keresztury Dezső előszava a Pálóczi Horváth Ádám levelezése „poétriáival" c. kötethez. Göcseji Helikon 7 Zalaegerszeg, 1973. 5 Századok, 1943. 154—172.