Vaska Miklós: Paraszti gazdálkodás Nován a két világháború között - Zalai Gyűjtemény 11. (Zalaegerszeg, 1979)

A parasztság

téglaégető tulajdonos és postamester, igazgatósági tagok: Hajszányi Adolf esperes, Martincsevics Ferenc igazgató, Eppinger Izsó, Eppinger Sándor kereskedők, Csizmazia Mihály nagygazda, Csizmazia György körjegyző, Szerdahelyi Antal nagygazda, Zárka Károly, Molnár László útbiztos, dr. Székely József orvos. (A lista önmagáért beszél, akárcsak a nyereségfelosztás!) Az 1915. évi zárszámadás adatai: „A kimutatott 17 476,91 korona nyereségnek felosztását a felügyelőbizottsággal egyetértve a következőképpen bátrak vagyunk javasolni: Részvényeseknek adassék osztalékul á 10 K = 7000 K. Tartalékalapra 2948 K. Rendkívüli alapra 2000 K. Igazgatóság, felügyelőbizottság és tisztségviselők jutaléka 3544,20 K. Jótékony célra 139,76 K. Vitessék át a jövő évre 1844,95 K. Összesen 17 476,91 K."

90 A kimutatásból következtethetünk arra, hogy jónéhányan fordultak kölcsönért a Takarékhoz. Arról nincs tudomása senkinek, hogy bárkit elárvereztek volna adósságai miatt. (Magyar Vince háza ugyan kalapács alá került, de csak azért, mert nem fizetett adót hosszú évekig.) Ügy látszik, addig takaróztak az emberek, amíg a takarójuk ért. Márpedig elég rövidek voltak azok a takarók! Néhány érdekes adat 1922-ből: a jegyző fizetése 160, aljegyzőé 67, útiátalánya 280, bíróé 80, kisbíróé 40, bábáé 120, faiskola-felügyelőnek 42, irodaszolgának 70 korona volt. A végrehajtó 20 koronát kapott. A jégverem fenntartási költségei 20 koronát tettek ki, ez megegyezett a tanító gyűlési fuvardíjával.

91 Érdemes talán még bemutatni egy egyszerű temetési költségszámlát 1926. február 6. dátummal. Koporsóra 570, temetésre 480, misére 20, doktornak 30, húsért 60, boltosnak 280, bakternak 31 ezer 500 koronát kellett kifizetni. (A bakter egyúttal sírásó is volt!)

92 Ezek az összegek a hamarosan bevezetett pengőben számítva 45,60, 38.40, 1,60, 2,40, 4,80, 22,40, illetve 2,52 pengőt tettek ki. 90 PFFN « Uo. 92 Uo.