Vajda József: Hallottad-e hírét Zalaegerszegnek? 333 zalai népdal - Zalai Gyűjtemény 10. (Zalaegerszeg, 1978)

Zala megye népzenéje

Kővóry Béla 1876-ban megjelent „Göcseji népdalok"

8 c. gyűjteménye csak szöveget tartalmaz, de szöveg szerint sem mind népdal. Gönczi Ferenc, Zala neves szülötte, 1895. és 1905. között tíz éven át járta Göcsej és Hetes apró falvait, s gyűjtötte a vidék néprajzi anyagát. (1914-ben megjelent Göcsej és Hetes c. műve.)

9 A néprajzi anyaggal együtt a népköltészet gyűjtését is végezte. Ebben a művében énekes népszokások is szerepelnek. Igen értékes ez a mű a mi számunkra, mert megtudjuk belőle, hogy 70—80 évvel ezelőtt milyen jeles napi népszokások éltek még. „Göcsej népköltészete"

10 c. művének kiadására 1948-ban került sor. A könyv előszavában ezt írja Gönczi: „Hiányoznak a dalok dallamainak lejegyzései (kivéve a gyermekjátékokat). Tehát az alkotó tényező egyik része elmaradt.. . csak a dalok szövegének leírására szorítkoztam."

11 A dal dallam nélkül üresen cseng, csonka. ,,A népdal műfaját éppen a szöveg és dallam szerves kapcsolata teszi. Egyik sem teljes mű magában" — írta Kodály. Gönczi műve azért igen jelentős, mert sokoldalú szövegkutatásával megkönnyítette a zenegyűjtők munkáját. Magam is sok segítséget kaptam tőle gyűjtéseimhez. Sebestyén Gyula 1898-ban tíz zalai községben gyűjtött és gyűjtetett regös énekeket, amely énekes népszokás a Dunántúl nyugati és déli részén virágzott és Zala megyében általánosan élt. Vikár Béla után ez volt a második fonográffal végzett népzenegyűjtés. 1902-ben „Regös énekek" c. könyvében adta közre négy évig tartó munkájának eredményét. Vikár Béla, Somogy megye nagy szülötte, a modern népzenekutatás mgeteremtóje. 1906-ban és 1909-ben járt népzenegyűjtő úton Hetesben, a magyar nyelvterület határán (Gáborjánháza, Bárszentmihályfa, Nemesnép, Résznek, Szentgyörgyvölgy, Zalaszombatfa) és a megye más részein (Andráshida, Bagód, Hottó, Nagypáli, Pókaszepetk, Zalaboldogfa, Zalaegerszeg).

12 Az azóta országszerte elterjedt „Két szál pünkösdrózsa" Reszneken került Vikár fonográfhengerére 1909-ben, több más, értékes dallal együtt.

13 Vikár Béla fonográffelvételeit 1906. és 1921. között Bartók jegyezte le, Sebestyénét pedig Lajtha László. Maga Bartók az akkori Zala megye területén 1906-ban gyűjtött Keszthelyen és környékén. A húszas és ötvenes években dr. Péczely Attila végzett igen eredményes gyűjtést Zalakomárban és környékén. Az „Árokparti kökény" és több más népdal az ő gyűjteményéből vált közismertté. Kodály Zoltán szintén járt Zalában, mint Péczely Attila vendége. Zalakomárban és környékén gyűjtött több értékes ősi dallamot (például kvintváltó kanásznóta- és Cinegemadár-változatokat). Igen jelentős és eredményes kutatómunkát végzett megyénkben 1932—36. között Seemayer Vilmos. Az országosan megtanult és szimbólummá vált „Röpülj 8 Kőváry Béla: Göcseji népdalok. Magyar könyvesház kiadásában. Szerkesztette Abafi Lajos. 1876. 9 Gönczi: Göcsej. 10 Gönczi Ferenc: Göcsej népköltészete, (továbbiakban Gönczi: G. N.). Zalaegerszeg, 1948. 11 Gönczi: G. N,. 13. oldal. 12 Gergely Pál: Vikár Béla gyűjtőútja nyomán. Ethnographic. 1947. 1-2. sz. 83. oldal. 13 Magyar Népzene Tára IV. Párosítók, (továbbiakban: MNT). Sajtó alá rendezte Kerényi György. Budapest. 1959. 109. oldal.