Vajda József: Hallottad-e hírét Zalaegerszegnek? 333 zalai népdal - Zalai Gyűjtemény 10. (Zalaegerszeg, 1978)
Zala megye népzenéje
páva" 14 dallamot ó találta meg 1935-ben Surdon. (Helyszíni lejegyzése és fonográffelvétele alapján 1936-ban gramofonfelvétel is készült Seemayer gyűjtésének színe-javáról.) 'Magában állóak országos viszonylatban is a Pótrón gyűjtött lakodalmi ételköszöntők. 15 Szintén egyedülállóak és értékesek Seemayer zalai hosszifurugla gyűjtései. Seemayer déldunántúli gyűjtésével kezdődtek meg a magyar népzenei gramofonfelvételek. (Az énekeseket és a hangszeres népművészeket Pestre hozták és a rádió stúdiójában készültek a felvételek. E felvételeket Bartók, kis részben Kodály jegyezte le.) A harmincas években dr. Mathia Károly Kiskanizsán, dr. Volly István Zalamerenyén, az ötvenes években Buchbinder Oszkár a megye több községében gyűjtött. A Magyar Tudományos Akadémia Népzenekutató Csoportjának kiküldöttei — Andor Ilona, Katanics Mária, dr. Kerényi György, dr. Kiss Lajos, Bartók János, Mathia Károly, dr. Vikár László és mások 1950—55. között sokszor megfordultak megyénkben, elsősorban Vikár és Sebestyén gyűjtőhelyeit keresték fel. 1960 táján Korentsy Márta és Olsvai Imre Dél- és Kelet-Zala több községében, 1970 körül Paksa Katalin Ozmánbükön, Gutorföldén, Pajzsszegen és környékükön végzett gyűjtőmunkát. A megye nemzetiségi lakói között 1950 táján kezdődött meg a népzenegyűjtés. A zalai horvátok között Vujicsics Tihamér, Bartók János, dr. Kiss Lajos, dr. Vinkó Zganec, dr. Eperjessy Ernő és Olsvai Imre fordult meg, a zalai cigányság körében pedig Buchbinder Oszkár és Volly István járt. A helyi gyűjtők közül kiemelkedő munkát végez most is Horváth Károly, a lenti Járási Művelődési Központ művészeti főelőadója, aki több ízben Jugoszlávia Zalával határos magyaroklakta területein is járt gyűjtőkörúton. Eredményes munkát végzett még Vannay János, Fülöp István, Pungor Antal, Turáni Dezső és Pelle Margit. Magam 1951 óta foglalkozom rendszeres népzenegyűjtéssel. Kezdetben csak Nován gyűjtöttem. 1954-ben az ún. ,,Cserta-mellék"-et jártam be. 1961 óta Zalaegerszegen és 'környékén, valamint a megye más területein is folytatom a kutatómunkát. 2. GYERMEKJÁTÉKOK ÉS MONDÓKÁK A gyermekdalok világa sokban különbözik a felnőttek dalaitól. A gyermekdal énekelt szöveg, ritmussal kapcsolt játék. Megtaláljuk benne a zene fejlődését a pár hangnyi motívum ismételgetésétől a szabályos periódusig. A szöveg magából a játékból fakad. A két-három hangból álló dallam sokszor a pillanatnyi hangulat szüleménye, amikor a gyermek önfeledt játék közben szükségét érzi, hogy a játékot, mozgást dallammal kísérje, ami sokszor értelmetlen szöveget eredményez. Unokáimnál többször megfigyeltem két-három éves korukban játék közben az ilyen egyszerű dallamok 'keletkezését. ,,A gyermek ösztönszerű, természetes nyelve a dal, s minél fiatalabb, annál inkább kívánja mellé a mozgást. A zene és testM MNT. VI. Népdaltípusok. Sajtó alá rendezte Járdányi Pál és Olsvai Imre. Budapest, 1973. 414. sz. dal. 15 MNT. III. A. Lakodalom. Sajtó alá rendezte Kiss Lajos. Budapest, 1955. 466-471. oldal.
