Vajda József: Hallottad-e hírét Zalaegerszegnek? 333 zalai népdal - Zalai Gyűjtemény 10. (Zalaegerszeg, 1978)
Zala megye népzenéje
Az éneket általában köcsögdudával, láncos bot csöngetésével kísérik. Szintén jellegzetesen dél-dunántúli Strófikus szerkezetű régi stílusú dallamra hangzik a karácsonyt követő Istváji- és János-napi köszöntőének, amely 90%-ban Zalában található. Többféle változatban éneklik megyénkben. Gönczi csak szöveget közöl, ez általaiban megegyezik a most is élő népdalokéval. 52 E kötetben kétféle köszöntő található: a régi stílusú (129. a. és 130./a.), meg egy közép-európai jellegű „C-osztálybeli" dúrdallam (130. b., c). A régi stílusú 129./a és 130. dallamnak igen közeli rokona a párosító szövegű ,,Teli kertem zsállával" (138.). 4. A DÉLDUNÁNTÚLI NÉPDALOK ZENEI SAJÁTOSSÁGAI ÉS A HANGSZERES ZENE. A népélet bizonyos alkalmaihoz kapcsolódó dalok kis részben, az alkalomhoz nem kötődők pedig teljes egészükben strófikus szerkezetűek, azaz sorokból épülnek. A strófikus zalai dalok nagyrésze új stílusú. A régi stílusú dalok száma a többihez viszonyítva elég kevés országos viszonylatban is. összehasonlításul közlöm Bartókot. 53 ö az 1934-ig gyűjtött kb. 11 000 változatból álló összmagyar anyagban 9% régi stílust és 30% új stílust állapított meg. (De ebben a bartóki új stílusban még nincs kettéválasztva a magyar népi gyökerekből fejlődött rész a műdalból és idegenből származótól.) A többi magyar strófikus dallam a különféle egyéb kisebb stílusokat egyesítő „C-osztályhoz" tartozik, magyaros jellegű 23%, idegenszerű és műdalszerű 38%. Ez a százalékos arány megyénkre is vonatkozik. Példának szeretném felhozni az 1961-ben főiskolai szakdolgozatként elkészített népzenei monográfiámat. 748 dal szerepelt benne variánsokkal együtt. Ezt kibővítettem azóta újabb gyűjtéssel. A kb. ezer dallamból (gyermekjáték- és népszokásdalokon kívül) a régi stílust kb. 5—6% képviseli, a tiszta forrásból származó új stílusú dalok kb. 20%-kal szerepelnek. A gyűjtött dalok zöme félig a népdalokhoz, félig a műdalokhoz tartozó, terjesztésre nem való dal, pedig műdalt, magyar nótát, amit a falusi nép énekel, alig jegyeztem le! Ha ezt is figyelembe vettem volna, a régi dallamok %-os aránya még csekélyebb lenne! A gyűjteményben szereplő 203 strófikus dalnak megoszlása más, mint a valóságban, hiszen több mint fele tartozik a régi stílusú dalok közé (110.), elsősorban zenei értéke miatt, másrészt azért, mert zömmel ezek között találhatók a tipikusan dunántúli (sajátosan zalai) népdalok. Hogyan él ma a népzenei hagyomány? Akik szeretik a népdalokat, akik szívesen énekelnek, azok leginkább az új stílusú dallamokat kedvelik. Régi dallamokat csak ritkán lehet hallani, főleg idősebbektől. Az utóbbi évtizedben fellendülő pávaköri mozgalom révén mind falun, mind városon egyre többen tanulják meg és elevenítik föl népdalkincsünk legértékesebb darabjait. Az összehasonlító népzenetudomány bebizonyította, hogy ötfokú kvintváltó dallamaink közül több az Ural vidékén élő rokon népeknél ismert. Ez azt igazolja, hogy ezeket a dallamokat, illetve az ötfokú ereszkedő stílust népünk az őshazából 5:2 Gönczi: Göcsej. 278-279. oldal. 53 Bartók Béla: Népzenénk és a szomszéd népek népzenéje. Szőlőssy András: Bartók Béla * összegyűjtött írásai I. Budapest. 1966. 408. oldal.
