Vajda József: Hallottad-e hírét Zalaegerszegnek? 333 zalai népdal - Zalai Gyűjtemény 10. (Zalaegerszeg, 1978)
Zala megye népzenéje
hozta magával és ezer év alatt nemcsak fenntartotta, hanem újabb dallamtípusokkal is továbbfejlesztette. 54 Olsvai Imre .,A somogyi magyarság népzenéje" c. tanulmányában a DélDunántúlra jellemző népdalokat hat tömbbe csoportosította. 55 Mivel Somogy és Zala megye között népzenei szempontból nagyon sok rokonvonás tapasztalható, magam is e csoportosítás szerint rendeztem a zalai anyagot. Az első csoportba tartozik a „Röpülj páva"-típusú dallamok nagy családja (ötfokú, egymagú, ereszkedő-kvintváltók A 5 A 5 A A alapképlettel). Mindegyikükben megvan az A-val jelölt „Pávamag" függetlenül attól, hogy egyes dallamváltozatuk gyakran más szerkezetet mutat (például A 5 A B A; A A B C stb.). 56 A hatszótagú parlando surdi Páva-dallamnak (303.) még hat változata került elő a mostani megyeterületről. 57 Gönczi műveiben is szerepel az egyik népdalnál a „Pávadallam" szövege: Felszállott a páva Vármegyeházára, De nem Barna Péter Szabadulására. 58 Lehet, hogy a dallam a surdihoz hasonló volt, ezt most már bebizonyítani nem tudjuk, mivel Gönczi csak a szöveget jegyezte le. A szövegtípus azonossága alapján talán dallama is azonos vagy hasonló lehetett, esetleg — más dél-dunántúli változatokhoz hasonlóan — a 313., 318. sz. dallamnak típusába tartozhatott. E csoportba tartoznak a kanásztánc típusú dalok (nagy kanász) és a „cinegemadár" változatai. Ezek a dalok legnagyobbrészt, éppúgy, mint a „Röpülj páva", a megye délkeleti részén kerültek elő. (A kanásztáncból 4, a „cinegemadár"-ból 8 változat 59 ). Az utóbbiból — már a MNT. VI. kötetének lezárása után — gyűjtöttem egyet Salomváron. A kanásztánc dallamát két szemelvény (250., 251.), a „cinegemadarat" 3 képviseli a kötetben (199., 200., 201.). A MNT. VI. kötetében a II. dallamtípusból (Volt nekem egy kecském . . .) van a legtöbb zalai változat (14 községből 19 magyar változat, továbbá három Muramenti horvát variáns) 60 . Legismertebb szövegei: „Én édes szép pintes üvegem" és a „Túra disznó, gyöpre ha mehet". (Ezt a típust három dallam képviseli kötetünkben. 160.. 202.. 289.). A MNT. VI. kötetének VII. típusához (Nád Jancsi dallamtípusa) két újabb változat került elő (szintén a kötet lezárása után, 304., 305.). „A Dunáról fúj a szél" — refrénnel élő dallamtípust (254., 255., 256.) Zalakomár, Pátró és Gutorfölde környékén több változatban is felgyűjtötték. A megyében többfelé is ismerték, Nován csak töredékdallamot sikerült lejegyeznem. y > MN. 8-23. oldal. 53 Olsvai Imre: A somogyi magyarság népzenéje, (továbbiakban: Olsvai S.népzene.) Somogyi népköltészet. Gyűjtötte és szerkesztette Együd Árpád. Kaposvár 1975. 409-410. oldal. 56 Olsvai: S.népzene 410-416. oldal. MNT. VI. 415-418. és a 422. számú dal. 58 Gönczi: Göcsej. 528. oldal. » MNT. VI. 75., 102., 106., 112., 199., 206., 206. j., 209. sz. 60 MNT. VI. 239-243., 247-249., 252., 253.. 257., 262., 265., 272., 275., 276., 293., és a 345. sz. dal.
