Vajda József: Hallottad-e hírét Zalaegerszegnek? 333 zalai népdal - Zalai Gyűjtemény 10. (Zalaegerszeg, 1978)
Zala megye népzenéje
asszonykát az ének végén karjánál fogva felemelték és ezt mondták: „Ekkora legyen a kenderje!" A pünkösdölőnek csak néhány töredéke került elő Zalában (Pátró, Kiskomárom, Zalabér, Nova) 36 . 1947-ben Csáfordon is hallottam pünkösdölő dallamot. December 13-hoz fűződő énekes népszokás a szerencsekívánó, terményvarázsló Luca-napi kotyolás, amely jellegzetesen délnyugat-dunántúli különlegesség, zenéje recitáló és ütempáros dallamrészekből tevődik össze. Plánder a szokások között említi „... szokás Göcseiben .. . Lucza estvéjén vagy kora reggelén kotyolni." 37 Első irodalmi emléke Kiskanizsáról való 1879-ből. 30 Gönczi a népszokás részletes leírása mellett dallamát is közli, amely tulajdonképpen — a lejegyzés szerint — énekbeszédből, recitálásból áll. Az ütempáros résznél és a recitáló szöveg végén egy nagy szekunddal lép felfelé, majd visszatér a záróhangra, (ssss l s). A 70—80 év előtti kotyolási szövegben is találtam olyan kifejezéseket, amelyek Zalára jellemzőek. „Kalamonya kettő, mind a kettő meddő." „Dömötör Péter, kutya zséter" „Kalamonya három, száraz körtét várom. " :î9 ) A zalai lucálódaliam távolabbi vidékeken ismeretlen, sőt magában a megyében is községenként változik. (120.) A betlehemjárás részben egyházi, részben világi dallamokból álló színjátékszerű decemberi népszokás, pásztorjáték. Az énekek közötti prózai szöveg tréfás, nevettető, egyáltalán nem egyházi jellegű. A kötetben közölt novai betlehemes sok hasonlóságot mutat a Dunántúlon szokásban volt betlehemjárással. 40 Csizmazia György csak a szövegét 'közli a novai betlehemesnek, 41 mely legnagyobbrészt megegyezik a 124. sz. alattival. Novai tanítóskodásom idején a 12—14 éves fiúk még betlehemeztek, de már jóval rövidebb formában. Gönczi is írt arról, hogy karácsony előestéjén a fiúk karácsonyt köszönteni jártak. 42 A MNT. LI. Zala megyéből 7 községből 25 ilyen karácsonyi kántálót közöl,, ebből egy Pálóczi gyűjteményéből való. 43 (A dallamok legnagyobb része egyházi jellegű.) A Salomvárról közölt kántálás három dallamból álló karácsonyi köszöntő. (125.) A lucáláson kívül jellegzetes nyugat- és dél-dunántúli énekes népszokás a regölés. A legelső regöséneket Plánder Ferenc közölte 1838-ban. 44 Kerényi Plánder regösénekéről ezt írja : „Az ő énekszövege alaki szempontból teljes, a regölés leggazdagabb típusának, az ún. Zala megyeinek minden elemét tartalmazza." 45 Gönczi szerint a regös elnevezés keletről hozott ugor szó, mely énekest, bűbájost, sámánt jelent. 46 Figyelemre méltó Együd Árpád tanulmánya a regölés36 MNT. II. 199. oldal; 206-207. oldal. 37 Plánder: Göcsei. 7. §. Szokásaik. 38 Koronczy Imre közlése. A Magyar Nyelvőr 1879. 39 Gönczi: Göcsej. 261-262. oldal. « MNT. II. 360-365. sz. /|1 Csizmazia: Nova monográfiája 8. oldal. 42 Gönczi: Göcsej. 267. oldal. 43 ö. É. 416. sz. MNT. Il.-ben 441. sz. a 609. oldalon. 44 Plánder: Göcsei. 7. §. Szokásaik. 46 Kerényi György: A regös-ének magja. Zenetudományi tanulmányok. Emlékkönyv Kodály Zoltán 70. születésnapjára. Szerkesztette Szabolcsi Bencze és Bartha Dénes. Budapest. 1953. 241. oldal. 46 Gönczi: Göcsej. 272-278. oldal.
