Vajda József: Hallottad-e hírét Zalaegerszegnek? 333 zalai népdal - Zalai Gyűjtemény 10. (Zalaegerszeg, 1978)

Zala megye népzenéje

ről, melyben az eddigi kutatások eredményeit a saját következtetéseivel vetette össze. Szerinte a regösének

( ősi rétege keveredett a keresztény énekítpussal. „A legrégibb elemek közé tartozik a kolindával rokon szarvasének motívuma, a termékenység és bőségvarázslás, a párosítás." „A regösénekek legrégibb szöveg- és zenemotívumai finnugor örökségként éltek tovább regeseink gyakorlatában és emlékezetében."

47 15—20 éves fiúk, legények jártak regölni (4—8), valaha tömegesen. Közülük egyik bikát, másik macskát, néhol a harmadik egy koszos malacot képviselt (a bikának láncosbotja, a macskának nyársa volt, a malac nyakában tarisznya lógott).

48 Azokat a házakat keresték fel, ahol eladó sorban levő lány, vagy nősülendő legény lakott. Mai alakjában bőségvarázsló és párokat összebűvölő művelet, a téli napforduló pogánykori ünnepének emléke. Régente újévi szokás volt. A bekövetkezett naptári változáskor, mely a karácsonyi újévet január 1-re helyezte át, a regösök a regölést nem hozták át. A regösénekek dallama, teljessége községenkint, kisebb tájegységenkint változik. A Zala megyei regösénekek a négy országos regösterületből háromba tartoznak: a csoportosítás alapjául a kezdő ütempár dallama szolgál. Az első regösterület ütempárja általában SZÓ és DÓ között ugyanolyan (vagy igen hasonló) völgydallamot ír le, mint amilyen a regös refrénjéé is: S F M R/ D S; (az első hang lehet néha L vagy F is). Hasonló völgydallamból épül a ,,Páva dallamok" családja és a Kalevala is. Szomjas-Schiffert György ezekben ősi finnugor beszéd-dallam zenévé-válását látja.

49 Az így kezdődő regösénekek inkább a megye nyugati részén fordulnak elő (Kávás, Hottó, Csonkahegyhát, Zalaboldogfa, Bak, Kisfaludpuszta). A 2. regösterület ütempárja: D R M F / S L (vagy: S F M F / S L), az utolsó hang néha S vagy M is lehet, ritkábban S L S F / M D is akad. Idevágót közöl Gönczi is. Az így kezdődő regösénekek a megye egész területén előfordulnak. A 3. regösterület kezdő ütempárja kvinttől oktávig magasodik: S L T D" / S L, vagy S D' T D' / S L. Az így kezdődők inkább a megye délkeleti részén találhatók: Miháld, Sand, Galambok, Zalakomár, Szentpéterúr, Garabonc, Nagyrécse, Zalamerenye, Hahót, Orosztony, Zalaegerszeg-Kaszaháza, Zalaegerszeg-Csácsbozsok.

50 A Plánder által közölt göcseji regölés szövege majdnem teljesen egyező a salomvárival. (126.) A regölés három főrészből áll: 1. Beköszöntő, amelyet legtöbbször prózában mondanak el. 2. Két ének: a csodafiú-szarvasról szóló, valamint a gazdát, gazdaasszonyt felköszöntő, nekik minden jó félét kívánó; és az összeregölés. 3. Záradék; ennek lényege az ajándékozás, illetve az erre való célozgatás.

51 /,T Együd Árpád: Csodatevő szarvasnak ezer ága-boga. (Adatok a somogyi regöléshez). Somogyi múzeumok közleményei. Kaposvár. 1975. 73—74. oldal. 48 Gönczi: Göcsej. 272-278. oldal. 49 Szomjas-Schiffert György: Kalevala-regösének, „páva-dallam". Ethnographia (LXVIII). Budapest. 1967. 452-456. oldal. E téma jóval bővebb kifejtéfe ugyanezen szerző könyvében: A finnugor zene vitája 1-2. Budapest. 1976. 50 MNT. II. 813-816. oldal. 51 MNT. II. 809-812. oldal.