Kotnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig - Zalai Gyűjtemény 9. (Zalaegerszeg, 1978)

IV. ELEMI NÉPOKTATÁS

Az iskolaépítés folyamatát jól jelzik a következő adatok: Év: 1869. 1870. 1871. 1875. 1879. Iskolák sz.: 339 340 354 366 386 Az iskolák növekvő száma ellenére országosan, de Zala megyében sem beszélhetünk a szükségletek optimális kielégítéséről. Az 1868-at követő néhány év a népoktatásügyben nagyon szép eredményeket hozott ugyan, de a kezdeti nagy nekibuzdulás aránylag hamar mérséklődött. Annak ellenére, hogy a népiskolák száma Magyarországon 1879-ig 15 824-re emelkedett, 1880-ban még mindig 274 község állt teljesen iskola nélkül, 876 község társult iskolailag más községhez.

20 Zala megyében 25 község gyerekei iskola hiányában sehová sem jártak iskolába, 344 község rendelkezett helyben iskolával, 222 község, illetve település gyerekei jártak át más községbe. Mindez azt jelentette, hogy a megye 247 településén nem volt iskola és ezzel ekkor Zala az országos „első helyezett" volt. Az iskolával nem rendelkező települések száma Vasban 240, Veszprémben 8, Somogyban 18 volt.

21 Az iskola- és tanteremhiány is hozzájárult ahhoz, hogy a megye iskolába nem járó tanköteleseinek aránya 1879/80-ban 25,3 százalék volt. Az országos átlag 22, 79%, Somogyban 11,7%, Vasban 9,9%, Veszprémben 4,9%.

22 Az 1879/80-as miniszteri jelentés szerint az iskolával nem rendelkező, de viszonylag sok tankötelessel biró községek zömét a nemzetiségi vidéken, a Muraközben és a Vendvidéken találjuk. Csak néhány példa: Alsó Bisztricén 88, Felső Bisztricén 134 tankötelest említ a jelentés, iskola nincs mindkét községből Középbisztricére járnak a gyerekek, már aki járt. Csehovecről 149 tankötelesnek kellene eljárnia Tüskeszentgyörgyre, Filócról 120-nak Bagonyára, Lippáról 124-nek Gumilicára, Lippahócról 139-nek Belatincra, Molnáriból 119nek Tótszerdahelyre, az I. Hegykerületből (Muraköz) 205-nek, a Vl-ból pedig 254-nek több község iskolájába.

23 A megyei sajtó is egyre gyakrabban jelenteti meg a mostoha állapotokat is bíráló cikkeket. Tekintettel arra, hogy a helyzet legaggasztóbb a Muraközben, 1882-ben „Zalamegye tek. közigazgatási bizottsága" ezen iskolák helyzetét megvizsgálandó, bizottságot küldött ki. A vizsgálat során feltárt helyzetet a bizottság a Zalamegye című lapban közzé is tette, de Hoffmann Mór (akkor segédtanfelügyelő) ezt a Magyar Tanügy-ben is megjelentette. Ezek az adatok megdöbbentő, a megye más vidékeihez alig hasonlítható képet tárnak elénk. Goricsán 468 tanköteles, 1 tanterem, Kottoriban 497 tanköteles, 215 iskolábajáró 3 tanteremben.

24 Kursanecen 1 tanteremben 135, Dekanovecen ugyancsak 19 VKM—Jelentés 1870/71. 42. 1. VKM—Jelentés 1875/6. 209. 1. VKM—Jelentés 1879/80. 190. 1. 20

VKM—Jelentés 1879/80. 7. és 209. 1. 21 VKM—Jelentés 1879/80. 144. és 209. 1. 22 VKM—Jelentés 1879/80. 318. és 319. 1. 23 U. o. 392—396. 1. 24 Zalamegye. I. évf. 24. sz. 1882. dec. 10. 1—2. 1.