Kotnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig - Zalai Gyűjtemény 9. (Zalaegerszeg, 1978)
IV. ELEMI NÉPOKTATÁS
1 tanteremben 161 gyerek tanult. Tüskeszentgyörgyön még ennél is rosszabb volt a helyzet, hiszen az iskola egyetlen tantermébe 181 gyerek járt (a tankötelesek száma 490.) 25 A bizottság jelentésében hivatkozott a zágrábi egyházmegyéhez tartozó felekezeti iskolák esetében az egyházi hatóságok komoly mulasztásaira is. Persze ebben szerepet játszott az is, hogy éppen akkor folyt Zala megye nagy akciója, a Muraköz egyházi igazgatásának a zágrábi egyházmegyétől a szombathelyihez való átcsatolására. 25 '' 3 Ebben az akcióban jó érvnek látszott a zágrábi érsek iskolaügyi mulasztásának felemlegetése. A bizottság jelentésével országgyűlési interpelláció is foglalkozott, aminek hatására a minisztérium egy, most már a minisztérium által létrehozott bizottság kiküldését javasolta Gönczy Pál miniszteri osztálytanácsos elnöklete alatt. Az országgyűlésen a muraközi iskolázás ügyében felszólalt Vuchetich zágrábi kanonok és horvát országgyűlési képviselő is. Mindez nem jelenti azt, hogy a megye más területén semmi nehézség nem akadt. Hahótra például az abszolutizmustól 1883-ig 70 leirat érkezett az iskolaépítés ügyében, bizottság is szállt ki, amely az épületet életveszélyesnek nyilvánította, de az építést az egyházkösség csak nem akarta elkezdeni. 26 1888-ban a megye tanfelügyelője a zalaszentbalázsi községi iskoláról is azt jelentette, hogy a tanításra alkalmatlan. 27 Hasonlót írt a mileji római katolikus iskoláról is, „ . . . melynek egészségtelen, tűzveszélyes és mindinkább roskatag állapota a hitközség szegénysége címén sem lévén tovább eltűrhető. . ," 28 A megyei vezetés a nyolcvanas évek végén felülvizsgálta az egész népoktatási hálózatot és új iskolaépítési, hálózatbővítési és felújítási kampányba kezdett. Ez szerves részét képezte a milleneumi felkészülésnek is. A kampány jól nyomonkövethető a megye tanfelügyelőjének a milleneumi évkönyvben megjelent tanulmányából. Itt a népiskolák számának emelése mellett — 1879-ben 386, 1894-ben 428 •— lényegesen jelentősebb a meglévő épületek korszerűsítése, újak állítása az öreg, roskatag iskolák helyett. 1886. és 1894. között új, vagy teljesen újjáépült 83 iskola, felújítottak hetvenet, tehát a megye elemi iskoláinak 37,74 százalékát érintette a nagyarányú iskolaépítési, illetve felújítási akció. 29 A sajtóban szinte naponta olvashatók az iskolaátadásról, ünnepélyes avatásról szóló tudósítások. Ezek közül csak néhány: 1890-ben új iskolát építettek Alsópáhokon, Egregyen, Szentandráson, az alsópáhoki építéséhez Hornig Károly megyéspüspök 1900 forinttal járul hozzá. 30 Ekkor épült új iskola Kollátszegen (ma: Murakeresztur) is. 31 Hahóton is végre megépült az új római katolikus iskola. Iskola épült Balatonmagyaródon, (r. kat.), Borsfán (r. kat.), Bucsuszentlászlón (izraelita), Csonkahegyháton (evang.-ref.), 20 Dr. Szabolcs Ottó: A pedagógusok élete az első világháború előtti félszázadban. Pedagógiai Szemle. 1968. 9. sz. 833. 1. K /a Degré Alajos: 19. századi kísérlet a magyar egyházi közigazgatás bevezetésére a Muraközben. Levéltári Szemle 1972. 2(i Zalamegye II. évf. 47. sz. 1883. nov. 25. 3. 1. 27 Zalamegye VII. évf. 16. sz. 1888. ápr. 15. 3. 1. 28 Zalamegy VII. évf. 47. sz. 1888. nov. 18. 2. 1. 29 Zalavármegyei Évkönyv. 200—201. 1. 30 Zalamegye X. évf. 5. sz. 1891.. febr. 1. 4. 1. :íl Zalamegye X. évf. 16. sz. 1891. ápr. 19. 2. 1.
