Kotnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig - Zalai Gyűjtemény 9. (Zalaegerszeg, 1978)
IV. ELEMI NÉPOKTATÁS
térium a segélyek reálisabb elosztása érdekében leiratot küldött a tanfelügyelőségre, melyben kérte az „igen rossz iskolák" jegyzékének felterjesztését. 8 Az egyik legfontosabb feladat tehát az iskolaépítési mozgalom megszervezése volt. A tanfelügyelőség igyekezett a központi erőforrások mellett a társadalmi lehetőségeket is kihasználni. Az egyes községek, mecénások kezdeményezéseit állandóan ismertette a megyei sajtóban, több vidéki lapban és a Néptanítók Lapjában is. Az eredményességben nagy szerepet játszott az iskolatanács tagjainak aktivitása is. Valamennyi tag nagy figyelemmel kísérte a községek törekvéseit, azokat jelezte és anyagilag is támogatta. Különösen sokat fáradozott iskolaügyben Glavina Lajos. Ő volt az előző fejezetben említett magyarszerdahelyi és a gelseszigeti iskolák megépítésének kezdeményezője. 9 Tallián Ede légrádi plébános nemcsak a helybeli katolikus elemi iskola építését támogatta, hanem alapítványt tett a nagykanizsai polgári iskola létesítésekor is. 10 Nagy- és Kisrécse, valamint Sárszeg egyesült községek 3000 forintért vettek iskolatelket. 11 Űj iskolát építettek Szepetneken is két tanteremmel, melynek felszerelését is a község vállalta. 12 Rigács 280 forint 55 krajcárt gyűjtött az iskolaterem átalakítására 13 Teljesen új iskola épült Alsónemesapátiban, melyet 1870. december 20-án avatott fel Modorovics Gergely zalamegyei iskolatanácsos. 14 Kisgörbőn Bezerédy Antónia adományozott telket az iskolaépítéshez. 15 A minisztérium által biztosított államsegély igénybevételével kívánt új iskolát építeni 1869-ben Ballahida, 1870-ben Nyirád, Zalaszentmihály, Pakod, Pölöske, 1871-ben pedig Nagy- és Kispáli. Csörnyeföldön 1871. június 1-én falugyűlés foglalt állást az iskolaépítés mellett. 1872-ben Gulács is új iskolát kívánt építeni. 16 Az első évek nagy iskolafelújítási és építési mozgalma eredményeként teljesen új iskola épült 1870-ben 13, 1871-ben 29. Kijavítottak vagy bővítettek 1870-ben 27, 1871-ben 88 zalai elemi iskolát. 10 év alatt, vagyis 1869— és 1879. között összesen 81 új iskola épült 154 tanteremmel. Somogyban 105, Vasban 167, Veszprémben 98 iskola. 17 1872. után az iskolaépítési kedv mérséklődött, úgyhogy 1875-ben a Vallásos Közoktatásügyi Minisztérium jelentésében kénytelen volt megállapítani, hogy „. . .E megye iskola ügyében több lényeges tényező tetemes csökkenése tűnik föl. . ." ls 8 ZmL. Tanfelügyelőségi iratok. Nagyiktató. 1869. !J ZTK. II. évf. 10. sz. 1871. márc. 9. 79. 1. 10 ZmL. Tanfelügyelőségi iratok. Nagyiktató. 1870. NL. V. évf. 15. sz. 1872. ápr. 11. 238. 1. 11 ZTK. II. évf. 9. sz. 1871. márc. 2. 72. 1. r- ZTK. II. évf. 10. sz. 1871. márc. 9. 77. 1. 1:! ZTK. II. évf. 12. sz. 1871. márc. 23. 95. 1. '•ZTK. II. évf. 1. sz. 1871. jan. 5. 6. 1. 15 ZTK. II. évf. 3. sz. 1871. jan. 19. 24. 1. 1G ZmL. Tanfelügyelőségi iratok. Nagyiktató. 1869. 1870. 1871. 1872. 17 VKM—Jelentés 1870 71. 42. 1. VKM—Jelentés 1879/80. 190. 1. 18 VKM—Jelentés 1875/6. 278. 1.
