Kotnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig - Zalai Gyűjtemény 9. (Zalaegerszeg, 1978)

II. AZ I. RATIO EDUCATIONISTÓL AZ

3. A IL Ratio Educationis A 18. század utolsó évtizetében ismét napirendre kerültek a nevelésügyi reformok. Az 1790- és az 1792-es országgyűlés jelentős közoktatásügyi vonatkozású törvényeket is alkotott. így jéldául protestánsok vallásszabadságát biztosító törvényt, mely egyben autonómiát is biztosított a protestánsoknak oktatásügyük megszervezéséhez. Ez visszalépést is jelentett az I. Ratio Educatioftíshoz viszonyítva, ugyanis ezzel meggátolta a „közös iskolák" létesítését, tehát az állami iskolázás alapjainak lerakását. Több törvény intézkedett a magyar nyelv iskolai használatáról is. 1791ben az országgyűlés megalakította a Művelődésügyi Bizottságot (Deputatio regnicolaris is litter airbus), amelynek legfőbb feladata egy új Ratio kimunkálása lett volna.

1 E bizottság ki is dolgozta törvénytervezet formájában „a nemzeti nevelés általános elveinek rendszerét". Ebben kiemelten foglalkozott a minden gyermekre kiterjedő intézményes és egységes nevelés kérdéseivel, kihangsúlyozva az egységes iskolarendszer szükségességét. E tervezet kimondta minden iskolafok ingyenességét is. Lényeges a tervezetben az is, hogy az iskolaügyet teljes egészében államinak tekintette.

2 Az sem lebecsülendő, hogy az országgyűlés és a megyék nevelésügy körüli vitái, a Művelődésügyi Bizottság tevékenysége fokozta a közoktatás iránti közérdeklődést is. A magyar jokobinusoknál is gyakran találkozunk nevelésügyi gondokkal. Ma már az is bizonyított, hogy Zala megye a jakobinus mozgalom egyik jelentős vidéki központja volt. 1787-ben Zalaegerszegen megalakult a „Szabadság" elnevezésű szabadkőműves páholy. Vezetője 1790-től Spissich János alispán. A tagok között találhatók, később többek között, Álthán János főispán, Pálóczi Horváth Ádám költő, Tuboly László táblabíró, költő és műfordító. Jelentős volt Festetics György tevékenysége is. Különösen művelődésügyi területen, hiszen nagy része volt a Keszthelyen 1772-ben megnyílt gimnázium és az 1797ben alapított Georgikon létrehozásában.

3 A jakobinus mozgalom bukása után az oktatásügyi reformtörekvések is lekerültek a napirendről. A Magyarország nádori székében ülő Sándor Lipót főherceg a császárhoz küldött memorandumában hangsúlyozta, hogy a parasztok forradalmi eszméktől való megóvásának legegyszerűbb módja, ha a paraszt írástudatlan marad/

4 „. . .Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a paraszt gondolkodóbb és tanultabb lett, hogy az újságoknak a falusi kocsmákban való olvasása által olyan fogalmakat szívott magába, amelyeket azelőtt nem ismert, végül, hogy a népiskolák megsokszorozása következtében több is1 Mészáros István: A magyar nevelés története 1700—1849. Tankönyvkiadó, Bp. 1968. 14. 1. 2 U. o. 15—17. 1. 3 Vörös István: Adatok a zalai jakobinusok történetéhez. In. : A Nagykanizsai Thury György Múzeum Jubileumi Emlékkönyve 1919—1969. Nagykanizsa 1972. 303—318.1. Erről Eperjesi István terjedelmesebb kézirata a Zala megyei Könyvtárban. 4 Hermann Egyed: 399. 1. Erről bővebben Mályusz Elemér: Sándor Lipót főherceg nádor iratai. Bp. 1926.