Kotnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig - Zalai Gyűjtemény 9. (Zalaegerszeg, 1978)
II. AZ I. RATIO EDUCATIONISTÓL AZ
horvát, rutén, illir, oláh) vett figyelembe. Alapelve, hogy ,,... minden egyes nemzet el legyen látva saját falusi iskolákkal, melyeknek élén oly tanítók álljanak, akik nemcsak az anyanyelvben tökéletesen jártasak, hanem az országban gyakrabban használt nyelvekben is oly gyakorlottsággal rendelkeznek, hogy ezeket szükség esetén taníthassák. . . " ll A Ratio III. fejezetében tárgyalja a népiskolák szükségességét és felsorolja azok típusait. így az „Elsőrendű (v. fő) népiskolák — Scholae vernaculae primariae seu capitales", ahol a tanítójelölteket tanítják a tanítás normáira (innen a későbbi norma, vagy normális iskola elnevezése). A következő a „nagyobb városi népiskola", a „kisebb városi népiskola" és a „falusi népiskola". 12 A tankötelezettséget nem mondta ugyan ki, de javasolta, hogy a tanulók „ . . . a mezei munka után köteleztessenek az iskola látogatására. . . ." i3 Az iskolaügy a legfelsőbb szinten teljesen a Bécsi Udvari Tanulmányi Bizottság felügyelete alá került. Mindez az egységes közoktatási rendszer megteremtését célozta. Ennek pozitív vonása elsősorban a felekezeti különbség felszámolására irányulóan az úgynevezett közös iskolák felállítása volt. 2- Zalai népoktatás a Ratio idején Az iskolák Az 1770-ben elrendelt országos összeírás adatai szerint Zala megye 519 helységében 146 iskolát, illetve iskolamestert írtak össze. 1 E conscriptiora hivatkozva említ Fináczy is ugyanennyi iskolát a megyében. 2 Az 1770 71-es megyei conscriptio alapján viszont 143 iskoláról és ebben működő 142 tanítóról tudunk. 3 1777-re az iskolák száma már 169-re emelkedett. 4 Mindez azt jelentette, hogy iskolával jobbára csak a nagyobb települések, a plébániai székhelyek rendelkeztek. A megye 20 mezővárosa közül is akadt egy, amelyben nem volt tanító (Muraszerdahely). 3 A megye legnagyobb helységében, Nagykanizsán 1770-ben 3 tanítót is említ az összeírás, Fekete Ádám magyar, Pohmajer János német tanítót és egy Perly nevű zsidó tanítót is. 6 Ugyanitt 1777-ben viszont már csak egy tanítóról történik említés.' Zalaegerszegen 1770-ben 38, 1777-ben pedig 50—70 tanítványa volt a mesternek. 8 U R. E. 36. 1. 12 R. E. 69, 70. és 71. 1. |:! R. E. 91. 1. Itt említem meg, hogy a francia népiskolákat máig is école normaíe-nak nevezik. Talán a név a Ratio korában erősen ható francia felvilágosodás hatása alatt került hazánkba. 1 Vecsey: 162.. 165. 1. 2 Fináczy: 235. 1. ;i ZmL. Conscriptiones Universales 1770 71. 4 OL. Htti. lt. Conscr. Prov. Eccl. Par. et Ludimag. 1777. R. sz. A. 100, ill. A. 110. 5 ZmL,. Conscr. Univ. 1770/71. 0. 46 96. 6 ZmL. Conscr. Univ. 1770/71. Ö. 46,84. 7 OL. Htti. It. Conscr. Prov. Eccl. Par. et Ludimag. 1777. R. sz. A. 100. 8 Vecsey: 168. 1. OL. Htti. It. Conscr. Prov. Eccl. Par. et Ludimag. 1777. R. sz. A. 100. Szala Egerszegh.
