Kotnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig - Zalai Gyűjtemény 9. (Zalaegerszeg, 1978)

II. AZ I. RATIO EDUCATIONISTÓL AZ

Ami a falvakat illeti, a helyzet a városokénál rosszabb. Különösen gyér volt az iskolaellátottság a Muraközben és a megye belsejében Göcsej- és Hetesben. A Müejhez tartozó 12 filiában például egyetlen iskola sem volt.

9 Nem volt jobb a helyzet a bánokszentgyörgyi 8 filia esetében sem.

10 Az átlagosnál jobb iskolaellátottsággal csak Nagykanizsa környékén találkozhatunk, ahol a nagyobb leányegyházaknak is volt már iskolájuk. Az iskola megléte nem jelentett külön iskolaépületet is, hanem legtöbbször az iskolamester egyik szobája volt a tanterem. Ez egyébként az alacsony tanulólétszámok miatt kevés helyen okozott gondot. Ott viszont igen, ahol a tanítólakás is egyetlen szobából állt. így például 1777-ben a 169 iskola közül 66-ban (az iskolák 41,25 %-a).

11 A megye egyik nagy járásában, a kapornakiban csak 5 helységben — Me renye, Gelse, Kiskomárom, Pusztaszerdahely, Szentlászlóegyháza -— volt külön iskolaterem. A szántóiban 6 helységben, a lövőiben, Kerkaszentmiklóson, Lentiben, Csesztregen, Dobronakon, Belatincon és Alsólendván, a tapolcai járásban szintén 6, az egerszegi és a muraközi járásban pedig mindössze 2—2 helységben — Légrádon és Stridón, illetve Egerszegen és Bánokszentgyörgyön szolgálta külön iskolaterem a tanítást.

12 Elfogadható, kényelmes épület csak nagyon kevés községben volt. Az épületek az illető településen általánosan használt építőanyagokból — fából, sárból, szalmatetővel — készültek. Ilyen volt 1778-ban a megyeszékhely Zalaegerszeg iskolája is.

13 A tanítók A ludimagister személyéről készült feljegyzések elég szűkszavúak. Nemcsak a világiak, hanem az egyháziak is. Előfordult az is, hogy a nevét sem említették, életkorát és vallását viszont majd minden esetben. A képzettség sem tartozott mindig az említendők közé. A képzettséget illetően rendelkezésre álló adatok szerint az meglehetősen hiányos volt, sok az olyan mester, aki jóformán semmiféle képzettséggel sem rendelkezett. Balatonmagyaródon például a tanító rokkant, obsitos katona volt, Karoson pedig a falu asztalosa látta el „mellékállásban" az iskolamesteri teendőket.

14 A kanizsai tanító is csak közepes műveltségű ifjú volt, akinek kiváló érdemeként jegyezték fel, hogy nagyon jól értett a vihar elleni harangozáshoz.

15 A felsőrajki ludimagister, Horváth József minősítése pedig így szólt: „ ... Jó magaviseletű ember, a borivásban sem lépi túl a mértéket. . . ,"

16 9 OL. Htti. lt. Conscr. Prov. Eccl. Par. et Ludimag. 1777. R. sz. A. 100. Miilei. 10 Vecsey: 165. 1. 11 OL. Htti. lt. Conscr. Prov. Eccl. Par. et Ludimag. 1777. R. sz. A. 100, illetve A, 110. alapján. 12 Vecsey: 171. 1. 13 Degré—Simonffy: 13. 1. 14 ZmL. Conscr. Univ. 1770/71. ö. 46/84. 15 Barbarits: 263. 1. 16 VPL. Canonica Visitatio. 1778. A—8. 14. Felső Rayk.