Kotnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig - Zalai Gyűjtemény 9. (Zalaegerszeg, 1978)
II. AZ I. RATIO EDUCATIONISTÓL AZ
4. A jövedelem felsorolása? 5. Hogyan tanít, milyen javítás szükséges, vagy ajánlatos a munkájában? 6. Mikor és ki építtette az első iskolát, alkalmazta az első tanítót? 7. Ki alkalmazza jelenleg a tanítót, ki gyakorolja felette a felügyeletet? 8. Van-e a tanítónak egyéb foglalkozása és ezért mennyi fizetést kap? 9. Lényegében az előző kérdés, csak a kántorságon kívüli mellékfoglalkokozásokra és ezek jövedelmére kérdez rá. 10. Van-e háza, azt ki építette, ki köteles tatarozni, milyen állapotban van, van-e benne külön iskolaterem (schola separata)? 11. A házon kívül van-e egyéb fundusa? 12. Alkalmas-e feladata ellátására? 13. Mikor látogatják a tanulók az iskolát, a tanítás és a vakáció rendje? Az összeírások során a biztosok e sémától általában nem, vagy csak alig tértek el. Leggyakrabban, ahol ez indokolt volt egy-két pontot összevontak. Tótszentmárton esetében például a 2. és 3. pontot („Discipulos nullos habet, neque(?) methodum docendi notam reddere nequit, cum ipse etiam instruendus esset"), mely indokolt volt, hiszen a tanítónak egyetlen tanítványa sem volt. 3 Gyakrabban előfordult még a 4. és 8. pont összevonása is. Az összeírást járásonként végezték, a bizottság a szolgabíróból, egy püspöki megbízottból, egy esküdtből állt. 6 Meg kell említeni, hogy az összeírás sémája a püspöki Canonica Visitatiokban is hasonló volt. 7 A conscriptio idején Zala megyének 6 járása volt, az egerszegi, lövői, kapornaki, szántói, tapolcai és a muraközi. 8 Az összeírás meglehetősen lassan haladhatott a megyében, mert azt a Helytartótanács többször sürgette. A jelentés ennek ellenére csak 1778-ban készült el, ekkor fejeződtek be az összeírások. 9 Eközben 1777-ben Mária Terézia királyi rendelettel egységes nevelési rendszert vezetett be Magyarországon. A Ratio Educationis kidolgozásában három képzett, udvarhű szakember Örményi József, Tersztyánszky Dániel és Kollár Ádám — vett részt. A Ratio volt a magyar közoktatásügy első, átfogó szabályzata. Szervezési vonatkozásban különösen jelentős volt az ország tankerületekre történő felosztása. A tankerületek élére királyi főigazgatókat és nekik alárendelten királyi tanfelügyelőket neveztek ki. A falusi iskolák közvetlen felügyelői ettől függetlenül továbbra is a pébánosok maradtak. A Ratio az elemi oktatás kérdéseit csak főbb vonásaiban rendezte. A végleges beállás csak a tanfelügyelők Budán tartott értekezlete után történt meg (Projectum Budense). 10 A Ratio az elemi iskolák esetében nem tett nemzet, és nemzetiségi megkülönböztetést, hanem a „népességre hét jelentős nemzetet" (magyar, német, tót, 5 U. o. 217. 1. (: Vecsey: 163. 1. 7 Vö.: VPL. Canonica Visitatio 1778. A. 8. 10. s Vecsey: 163. 1. !I U. o. 164. 1. 10 R. E. 29. 1.
