Kotnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig - Zalai Gyűjtemény 9. (Zalaegerszeg, 1978)

IX. A NÉPOKTATÁS ÉS GYERMEKVÉDELEM

IX. A NÉPOKTATÁS ÉS GYERMEKVÉDELEM L A Balatonfüredi Szeretetház (Kísérlet Pestalozzi nevelési és oktatási elveinek megvalósítására) Amikor Pestalozzi 1774-ben Neuhofban (Svájc) megnyitotta tanintézetét, új fejezetet nyitott a nevelés történetében is. Itt új pedagógiai eljárást, tevékenységi rendszert teremtett a tanulás és a termelőmunka összekapcsolásával, a mindennek keretet adó „családi" nevelés intézményes biztosításával. Yverdoni (Svájc) intézetében már mint világhírű pedagógust látogatták meg rajongói és a pedagógia iránt érdeklődők, közöttük magyarok — Váradi Szabó János, Brunszvik Teréz — is. Munkássága nagy hatással volt kora Európájára és a reformkori magyar pedagógiai gondolkodásra is. Csak érdekességként említjük meg, hogy a mai Pestalozzi-kutatás egyik fő témaköre az, hogy mennyiben felelnek meg a ma iskolái, a mai nevelési gyakorlat Pestalozzi elképzeléseinek, illetve mennyiben segítik Pestalozzi gondolatai a mai iskola problémáinak megoldását.

1 Hazánkban először 1845-ben, a Debrecen melletti Zeleméren szerveztek hasonló intézetet, amelyet a Svájcban járt, Fellenberg és VVehrli intézeteit tanulmányozó Gönczy Pál vezetett. Az intézet 1849-ig működött csupán, mert a szabadságharcot leverő cári csapatok ekkor teljesen feldúlták.

2 Az 1868-as népoktatási törvényt követő pedagógiai kibontakozás hatására került ismét sor, másodszor is Pestalozzi-intézet létrehozására Magyarországon. A kezdeményezők: Eötvös József, Molnár Aladár, Gönczy Pál és Bója Gergely voltak. A szervezés 1870, nyarán kezdődött. Eötvös Molnár Aladárt bízta meg a megfelelő hely kiválasztásával. Molnár beutazta egész Erdélyt, a Felvidéket, megszemlélt több épületet. Szeptemberben Svájcba is elutazott és ott is megtekintett néhány intézetet. A Magyarországon felállítandó intézet modelljét a Bern — melletti bächtelni intézetben látta.

3 Hazajőve a szeretetház alapításának gondolatát a Budai Népnevelési Egyletben is fölvetette, de indítványa az ő szavaival élve „elszenderült"} Célként fogalmazta meg, hogy „. . . Magyar, Erdélyországban is a közönség buzgalmának 1 Vág Ottó: Pestalozzi évfordulója Svájcban. Ped. Szle, XXVII. évf. 11. sz. 1977. november. 1046. 1. 2 VKM-jelentés 1870/71. 111. 1. 3 NL. III. évf. 46. sz. 1870. nov. 17. 689. 1. 4 U. o.