Kotnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig - Zalai Gyűjtemény 9. (Zalaegerszeg, 1978)

IX. A NÉPOKTATÁS ÉS GYERMEKVÉDELEM

segélyével e sok veszendőből (gondviseletben szegény, rászorult, de nem bűnöző gyerekek) kezdetben tán egypár százat, majd később egy-pár ezret megmente­ni, s munkás cselédekké, földmívesekké és iparosokká nevelni fel. .."° Az anyagiak előteremtésére a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium köz­adakozásra szólította fel az országot. A felhívást valamennyi vármegyei ható­ságnak és tanfelügyelőségnek megküldték. E felhívás az ország minden részét és minden rétegét megmozgatta, Budapesttől Máramaros megyéig, a képvise­lőház elnökétől a zalai falvak kisiskolásaiig. A legelső adakozó a képviselőház elnöke, Somssich Pál volt. 6 A Zalame­gyei Nemesi Pénztár három évre, évenkint 500 forintot szavazott meg.' Adako­zott József főherceg, a Jászkun-kerület főkapitánya, Bihar-. Zala-, Alsó-Fehér-, Szepes-, Mosón-, Somogy-, Ung-, Baranya-, Sáros-, és Abaúj megyék alispánja is. 8 A szeretetház javára ajánlotta fel tiszta bevételét a ,,pesti urak bálja" és a „Kis-komáromi táncvígalom" is. 9 A gyűjtés a tanfelügyelőség szervezésében Zalamegye összes községére kiterjedt. A megyei közvélemény aktivizálása ér­dekében a Zalai Tanközlöny állandó rovatban ismertette a gyűjtés eredményét, az adakozók névsorát. Ugyanezt tette a Néptanítók Lapja is. A zalaiak aktivitását mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy a még oly távoli, sok oktatási problémával küzdő muraközi községek is, mint például Al­sódomború, Szelnica, Kottori, vagy Muraszentmárton is adakoztak a szeretet­házra. 10 Külön ki kell emelni a zalai tanítók áldozatkézségét. Tiszay Endre de­kanoveci tanító 5 frt 70 krajcárt, Friedmann Alajos tapolcai, és Újlaki Mátyás zalaegerszegi tanító pedig 5—5 forintot adományozott a szeretetház javára. 1 ' Csatáron Nagy Mihály tanító és Farkas Dömötör községi bíró együtt mozgósí­totta a község lakosságát. 12 Az intézet helyéül Balatonfüredet választották, Molnár Dénes iskolaszéki elnök villáját. Modellként a már említett bächtelni intézet szolgált. Ennek egyik fiatal tanárát, Eduard Webert hívták meg az intézet élére. 13 Az intézet fő védnöke a Balatonfelvidéki Népnevelési Egylet lett. Az inté­zeti felügyeletet egy választott igazgatótanácson keresztül gyakorolta. Ennek hivatalból állandó tagja volt a tankerületi tanfelügyelő (a mindenkori zalame­gyei tanfelügyelő), az intézet igazgatója, az intézet orvosa, a VKM által dele­gált egy, vagy két tag, a többit a népnevelési egylet választotta. 14 Az igazgató­tanács megválasztásra első ízben 1870. november 25-én került sor. Az egylet ezen ülésén Győrffy János elnökölt, jelen volt Bója Gergely tanfelügyelő és Molnár Aladár miniszteri osztálytanácsos is. Az elnöki megnyitót követően 5 U. o. 6 U. o. 716. 1. 7 NL. III. évf. 51. sz. 1870. dec. 22. 781. 1. 8 NL. V. évf. 27. sz. 1872. júl. 4. 454. 1. 9 U. o. 10 ZmL. Tanfelügyelőségi iratok. Nagyiktató. 1870. 11 ZTK. II. évf. 11. sz. 1871. márc. 16. 86. 1. 12 ZTK.II. évf. 14. sz. 1871. ápr. 6. 111. 1. 13 VKM-Jelentés 1870/71. 111. 1. 14 Az intézet alapszabályának 46 §-a. (Továbbiakban: Alapszabály). Az alapszabályt közölte teljes terjedelmében a NL. 1870. december 15., 22., és 29-i száma.

Next

/
Oldalképek
Tartalom