Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 8. (Zalaegerszeg, 1978)
Takács Lajos: Törökkori határjárás
TAKÁCS LAJOS TÖRÖKKORI HATÁRJÁRÁS A tavaszi határjárásoknak hagyománya nálunk is több helyen századunkig, sőt néhol szinte napjainkig fennmaradt. E színes és egy-egy közösségnek szinte minden tagját megmozgató hagyománynak szálai igen messze időkbe nyúlnak vissza. Az eredet-magyarázatok között mégis akadt olyan, amely a határjárás szokását csak a török korig vitte és kialakulását valamely, a török felett aratott győzelemmel hozta összefüggésbe. Ilyen értelmezés olvasható pl. a Napkelet 1857. évfolyamában is 1 , amelyben többek között az áll, hogy a kanizsai basa húsvét hajnalán Egerszeget megtámadta, de annak lakói a támadást visszaverték. „A bajnokhősök ezen győzelmi ünnepét — olvashatjuk a ma kissé szokatlan nyelvezetű szövegben — ünnepli (a monda szerint) a zala-egerszegi nép a tábori portyázáshoz hasonló húsvéti határjárásban" 2 . A szokás, mint említettük is, e kornál jóval régebbi és egyáltalán nem köthető valamely helyi eseményhez, hiszen szinte egész Európában elterjedt. A határjárás valójában a tavaszi ünnepi rítusok, szokások egyik része, melynek gyakorlati, de rituális feladatai is voltak. A gyakorlati feladatot a határ tavaszi bejárása, a határjelek kijavítása, a mesgyék, kerítések és utak rendbetétele jelentette, amely során egyúttal a felnövő új generáció is pontosan megismerhette a határ kiterjedését és azok speciális jeleit. Ugyanakkor a határjárásnak volt bizonyos rituális szerepe is, hogy e révén a jobb és nagyobb termést biztosítsák. Olyan helységekben, melyek lakói jól szervezett közösséget alkottak, így pl. népesebb városokban, vagy szabadabb kerületekben, a határjárás évenkénti ünnepi szokássá vált, amelyben természetszerűen a tavaszi ünnepek és ünnepi játékok sokféle eleme is helyet kapott. S hogy mennyire számításba sem vehető a törökkori eredet, illetve a török felett aratott valamely győzelem, azt a fentieken kívül még az is mutatja, hogy a tavaszi ünnepi határjárást maga a török is gyakorolta, amíg hazánk, ban tartózkodott. S bár az erre vonatkozó adataink elég szűkszavúak, azt Napkelet, 1857, 401. -Húsvéti határjárás Zalaegerszegen, in: Réső Ensel S.: Magyarországi népszokások, Pest, 1867, 160—162; vö. Ethnogr. 1974. (LXXXV), 389—396.
