Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 8. (Zalaegerszeg, 1978)
Németh József: Adatok Zala megye kulturális emlékeiről. I. Középkor
tak össze, 44 de ezek címét, jellegét nem ismerjük, azt sem tudjuk, mennyi volt köztük a kódex és a nyomtatott könyv. A XVI. századi híradások a zalai apátságok, kolostorok immár siralmas képét vetítik elénk. A török korban aztán a maradék pár könyv helyére is puskák, ágyúk, kerülnek, nemcsak jelképesen, hanem szó szerint vett értelemben is: a kolostorokból várat formált a szükség. Csoda-e, hogy a korábbi kultúrának nemcsak vége szakadt, hanem emlékei is jórészt elenyésztek? Előtte azonban, ha csak rövid időre is, felvirágzott a főúri humanista kultúra az akkor még Vas megyéhez tartozó Egerváron. Egervári László Mátyás király kortársa, kedvelt híve, köznemesi sorból gyorsan országos tisztségekbe emelkedő főúr/' 5 Igaz, hogy megbízatásai Mátyás nagykiterjedésű birodalmának különböző helyeire szólították, de Egervárt nemcsak családja névadó fészkének tekintette, hanem korán elhalt fiainak nyughelyeként tartotta számon, méltó családi központtá is kívánta fejleszteni. Templomot, várat kezdett építeni, ferences kolostort alapított/' 6 Itteni várának leltára ötvösről, festőről ad hírt, 16 könyvről is tudósít/' 7 Korai haláláról személyes ismerőse, Antonio Bonfini így emlékezik meg: „Ugyanez évben halt meg az állam súlyos kárára a derék és páratlan eszű férfiú, Eghervári László." 48 Unokaöccséről, az élete utolsó tizedeire Egervárra visszavonult Bereck püspökről egy családtörténeti összefoglalás azt is közölte, hogy a XVI. század elején nyelvtudománnyal is foglalkozott, könyvet írt a magyar és török nyelv rokonságáról, s a hunok történetét összefoglaló művét talán Dequines francia író is felhasználta. 49 A zalai kutató örömmel figyel fel erre a becsesnek tűnő adatra, s kíváncsian lapozza fel a hivatkozott forrásokat. Sajnos, a tanuúl idézett művek nemcsak Bereck munkáiról nem szólnak, de még a nevét sem említik. 50 Biztosan ő is olvasott, művelt, könyvszerető ember volt, korábban a bécsi egyetem hallgatója. 1486-ban kelt bejegyzés vall erről: Dom. Briccius de Egerv/ar, nov. sehol. 51 Síremléke Zala legszebb reneszánsz sírköve, az egervári templom egyik nagy értéke. Iskolázás Л középkori Zala megye iskoláiról semmit sem tudunk. Holub József ugyan megemlíti, hogy már a honfoglalás előtt Zalaváron, Kocel székhelyén többször megfordult Cirill és Metód, akiknek nagy szerepük volt nemcsak a szlávok megtérítésében, hanem a cirill írás kidolgozásával a szláv irodalom feltételeinek a megteremtésében is. Füssy Tamás: A Zalavári Apátság története. Bp. 1902. 127. old. 45 Degré—Gergelyfi—Valter: Az egervári vár története. Zalaegerszeg, 1964. 14. old. 48 Egervár jelentőségére már Degré lm. is rámutatott, e témakörben Vándor László folyamatban levő kutatásai újabb sikereket ígérnek. '''Balogh Jolán: A művészet Mátyás király udvarában. I. Adattár. Bp. 1966. 700 old. 48 Humanista történetírók. Bp. 1977. 269. old. ffl Dr. ifj. Reiszig Ede: A Geregye nemzetség. Turul, 1900. 65. old. ^'Horányi: Memoria Hung. Script. I. 692. és Szekér Joacim: A magyarok eredete. 5I Schrauf Károly: A bécsi egyetem magyar nemzetének anyakönyve. Bp. 1902. 59. old.
