Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 8. (Zalaegerszeg, 1978)

Németh József: Adatok Zala megye kulturális emlékeiről. I. Középkor

Holub szerint ,.Kocel nemcsak maga fogott nagy örömmel a Konstantinus (Cirill) által összeállított szláv írás megtanulásához, hanem még ötven tanítványt is rájuk bízott, hogy tanítsák meg erre őket."

52 Ez lenne a legelső, zalai földön volt iskoláról való adatunk. Holub azonban nem jelöli meg a forrást, talán valamelyik Cirill, Metód legendából vette. Ez az ötven tanítványú iskola jelen ismereteink szerint nem hitelesíthető adat. A középkori magyar oktatás, iskolázás történetét eddig a legszélesebb adatgyűjtés alapján Békefi Rémig dolgozta fel.

53 Két alapvető művében azonban egyetlen zalai adatot sem közöl, noha 1540-ig 15 káptalani, 275 falusi és városi, valamint 1 zsidó iskoláról tud a történelmi Magyarország területén. Biztosan volt képzés a zalai kolostorokban is. a zalaváriban, a türjeiben, a kapornakiban biztosan. Valószínű, hogy több helyen működött plébániai iskola is. Az adatok hiánya nem az iskolázás nemlétét, hanem az adatok, az emlékek szinte teljes pusztulását igazolja. Hogy mégsem reménytelen a kutatás, arra egy példát dolgozatom lektorának, dr. Csapodi Csaba kandidátusnak lekötelező szívességéből hozhatok. A bécsi österreichische Nationalbibliothek Cod. Lat. 2815. jelzetű kódexének kötéséhez egy XIV. századi kódex lapjait használták fel. 1969-ben megtörtént a töredékek kiemelése és ekkor derült ki, hogy a töredékek a csatári monostor XIV. századi formuláskönyvéből valók. Ez egyúttal azt is igazolja, hogy a csatári monostorban formuláskönyvet használtak, tehát legalábbis iskolai oktatás folyt, és ennek megfelelően a legszükségesebb könyveknek is meg kellett lenniök.

54 Bővebben vannak adataink a külföldet járt zalai tanulókról főleg azért, mert a legtöbb külföldi egyetem középkori anyakönyve fennmaradt, s ezek többsége korszerű kiadásban rendelkezésünkre is áll. Igaz, hogy a benne feljegyzett tanulók csak ritkán köthetők egy-egy adott megyéhez.

55 Az anyakönyv a tanuló nevén kívül legtöbbször közli ugyan a szülőhelyre, lakóhelyre utaló melléknevet is, de a sok azonos helynév miatt ezek lokalizálása sokszor bizonytalan. Ezért csak fenntartással fogadhatjuk Schrauf Károly számítását is, mely szerint a bécsi egyetem magyar nemzetének anyakönyve 1453—1630 között 30 helységből származó 54 zalai tanuló adatait őrizte volna meg. A többi megye hasonló adata: Pest 144, Pozsony 123, Vas 121, Sopron 82, Baranya 71, Somogy 55, Csongrád 44, Esztergom 42, Veszprém 38, Győr 28, Tolna ugyancsak 28 tanulót bocsátott a bécsi universitásra.

56 De biztosan zalaiak a következők: Paulus Saladiensis de Egerseg (1512), Andreas Burky de Zala (1515), Franciscus Hassagi de Zala nobilis (1535), Bla52 Holub József: Zala megye története a középkorban. I. Pécs 1929. 9. old. 53 Békefi Rémig: A népoktatás története Mo-on 1540-ig. Bp. 1906. Uő.: A káptalani iskolák története Mo-on 1540-ig. Bp. 1910. ^Köszönöm a Csapodi Csabának a lektori véleményében közölt adatot. 55 Vö.: Franki Vilmos: A hazai és külföldi iskolázás a XV. században. 1873. Schrauf Károly: lm. Veress Endre: Olasz egyetemeken járt magyarországi tanulók anyakönyve és iratai. Bp. 1914. 56

Schrauf: Im. XXXIX. old.