Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 8. (Zalaegerszeg, 1978)

Kerecsényi Edit: Adatok Nagykanizsa településtörténetéhez A „polgárok lajstroma"(1745—1826) alapján

KERECSÉNYI EDIT ADATOK NAGYKANIZSA TELEPÜLÉSTÖRTÉNETÉHEZ A „POLGÁROK LAJSTROMA" (1745—1826)

1 ALAPJÁN Kanizsának az 1690. évi felszabaduláskor kevés lakosa volt. A hagyomány szerint 200 török (nyilván mohamedán vallásra tért délszláv) maradt vissza, akik Kiskanizsán telepedtek le.

2 Ehhez járult az — ismeretlen, de nyilván csekély számú — a török uralmat átvészelt magyar lakosság, az 1702-ig fenntartott vár német helyőrsége, akiknek egy része a vár lebontása után is visszamaradt és a Paradeiser György várkapitánysága,

1 valamint az udvari kamarai adminisztráció földesurasága idején ide telepített német polgárság-'

1 Ez a lakosság eleinte Rákóczi Ferenc szabadságharca,

5 az éveken át dúló járványok/' valamint a lakosság szüntelen vándorlása következtében alig gyarapodott. A szatmári béke után azonban a város rohamos fejlődésnek indult. Népessége így alakult : 1711: 84 gazda (ebből 20 mesterember, 1 kereskedő),

7 1715: 265 liberünus,

s 1720: 138 libertinus,

9 1 Thúry György Múzeum történeti dokumentációs leltára (a továbbiakban : TGYM Okm.) 72. 6. 1. 2 Barbarits Lajos: Nagykanizsa, Bp. 1929. 21. 1. :! Beschreibung der Belagerung des Canischa. . . Országos Széchenyi Könyvtár (Fol. Germ. 1408. sz. 48. v. 1.) A kézirat annak leírása, ami Kanizsa ostroma alatt 1600. szeptember 8-ig — Kanizsa elestéig — történt. '•OL Batthyány család Körmendi Levéltára (a továbbiakban: OL Batth.) P. 1313/206 1711. dec. 18. A megye ekkor íratta össze a Kanizsára érkezett újabb „weniger Teutschen Mitbürger"-! .. Lásd még 5. jegyzet! 5 OL Batth. P. 1313/206. 1714. június 27. Meglepő, hogy e jelentés 113 német férfinak, kanizsai lakosnak a császárhoz való, a Rákóczi „rebellió" alatti hűséges magatartásáról szól. (Az 1711. évi összeírásban 84 gazda szerepel!) 11 Kerecsényi Edit: Adatok Nagykanizsa egészségügyének fejlődéséhez 1690—1885-ig. A nagykanizsai kórház története. A Zala megyei Tanács II. sz. Kórház-Rendelőintézetének Évkönyve. 1974. (Szerk. : S. Kocsán Katalin) 7—30. 1. 7 Zala Megyei Levéltár (a továbbiakban: ZML) Conscr. univ. ö. 11/C 25—27. 1. s ZML Conscr. univ. ö. 19. Kanizsa lakosait ekkor tehát — s még 1720-ban is — szabados jogállásúként írták ösze! (J ZML Conscr. univ. ö. 21. Conscriptio Regnicolaris 155—161. 1.