Szentmihályi Imre: Hetés és Lendvavidék néprajzi sajátosságai - Zalai Gyűjtemény 7. (Zalaegerszeg, 1977)

Eltérő vélemények Hetés területéről

himű dús mintákkal. A hetésiek fő sajátosságait Bellosics és Gönczi egyaránt a nyelvjárásban és a viseletben látja. A tágabb táj e legarchaikusabb nyelvjárása ó'-ző jellegű. A viseletről több jó leírásunk is van. Ezekből kitűnően a múlt század második felében jelentős változás zajlott itt le: a régi fehér viseletet színes női ruházat váltotta fel. Vizsgálatunk időpontja a tágabban értelmezett századforduló (1879—1914), mivel adataink főként e korból származnak. Eltérő vélemények Hetes területéről Attól függően, hogy az egyes kutatók — vagy maga a nép — hány községet sorolnak Hetesbe (milyen területet tartanak Hetesnek), ötféle terület-felfogás van. Ezek szerint Hetes: 1. a Kebele és a Lendva közötti 11 falu. (Történeti-tudati felfogás), 2. a magyarországi, határmenti 4—5 falu. (Újabb hazai felfogás), 3. a Kerka és a Lendva közötti 17—18 falu. (Gönczi véleménye), 4. 7 -háza nevű falu. (Bellosics korai véleménye), és 5. húsznál több (22—„30 és egynéhány") település a Murától északra. (Bellosics későbbi véleménye.) A hetésinek tartott települések számát tekintve tehát nagyságrendben az alábbi kategóriák vannak: Hetes 4—5, 7, 11, 17—18, 20-nál több (22—30-on felüli) faluból áll. Az eltérések tehát jelentősek. Lényegében ehhez az ötféle kategóriához kapcsolódik valamennyi népi, illetve kutatói felfogás. Részleteiben: 2. Hetes a Kebele és a Lendva közötti 11 falu. — A bevezetőben tárgyalt új kutatási eredmény, mely egyaránt alapul a történeti forrásokon és a mai népi tudaton. Előzményei azonban vannak. Csutor Dobronak és Alsólendva közé — tehát ide — helyezi Hetésséget és utal a zsitkóczi ispánsággal való kapcsolatára.

15 Csutor zalai helytörténész és vármegyei tisztviselő volt. Ismeretét vagy levéltári forrásokból, vagy az akkori vármegyei közigazgatástól nyerte. Újabban Virágh Hetesként kb. a történeti terület községeit említi.

7 Az évtizedek óta Hetesben élő Virágh értesülését a hetési néptől nyerte. Fenti szerzők egyike sem szól a hetési etnikai sajátosságok elterjedési területéről. (Arra fent már utaltam, hogy az a 11 község területénél bővebb.) 2. Hetes azonos a magyarországi, határmenti 4—5 faluval. — (Gáborjánháza, Szíjártóháza, Szombatfa, Bödeháza, és az utóbbiba beolvadt Szentistvánlak, a korábbi Jósec.) Dömötör — felsorolva a fenti településeket — azt írja, hogy „bejártam mind az öt hetési falut."

8 — Virágh szerint itt „öt kis falu húzódik meg."

9 Gyűjtéseim során magam is találkoztam ilyen népi meghatározással, amikor a többi hetési falu csak további érdeklődésemre került szóba. Ennek magyarázata szinte mindig azonos volt: ötnél több hetési falu „van, de azok már Jugoszláviában vannak!" Ez a Hetés-tudat tehát másodlagos, új, a mai 11 Csutor 1881. 'Virágh 1958. 2., 7.; 1963, 1 kk. 8 Dömötör 1959a., 305. 9 Virágh 1963, Bev.