Szentmihályi Imre: Hetés és Lendvavidék néprajzi sajátosságai - Zalai Gyűjtemény 7. (Zalaegerszeg, 1977)

Eltérő vélemények Hetés területéről

országhatár megvonása után keletkezett. Hetes kettős területfogalma (5, ill. 11 falu) meglehetősen együtt él a népnél, és a népi adatokat közlő kutatóknál.

I(í Természetesen ez nem önálló néprajzi egység, a nép itt csupán országhatáron belül csoportosít. Ez a jelenség azonban utal arra, hogy az országhatár két oldalán eltérő a fejlődés, és ennek megfelelően nálunk egy egészen szűkkörű Hetés-fogalom kezd kialakulni. 3. Hetes a Kerka és a Lendva közötti 17—18 falu. (Gönczi véleménye.) Ez a felfogás csirájában, faluszám nélkül már a Hetest elsőízben említő irodalmi adatban, Vass Józsefnél felbukkan 1860-ban, aki arról ír, hogy Hetes Göcsejtől délnyugatra, a Kerka és a Lendva folyók között van.

11 A Kerkával, mint a két táj határával, néha Bellosics elnagyolt tájmegjelöléseinél is találkozunk.

12 Közismertté, máig ható érvényűvé azonban Gönczi révén lett ez a nézet. Hetes kiterjedését Gönczi ennek megfelelően tárgyalja és térképén is így mutatja be.

13 Ezzel a felfogással — máig tartó egyeduralma miatt — részletesebben kell foglalkoznunk. Gönczi lehetségesnek tartotta egy-egy táj éles elhatárolását. Göcsejnél kettős: földrajzi, és ennél bővebb (elsődlegesnek tekintett) néprajzi határokat hoz.

K Hetesnél — ha nem is ennyire hangsúlyozottan, de — hasonló módon jár el. Göcsej és Hetes (a Kerka és a Kebele) között tapasztalja a két táj etnikai sajátosságainak elmosódását, a terület átmeneti jellegét

13

, de átmeneti sáv kijelölése helyett ezt a területet kettéosztja: keleti részét Göcsejhez, nyugati felét Heteshez csatolja. Ezzel mindkét tájat — egymás irányában — indokolatlanul megnöveli. így sikerült elérnie azt, hogy a két táj „szomszédos" legyen. Eljárásában megerősítette őt az a nézete, miszerint Göcsej és Hetes néprajza „nagyegészében egyező."

I(i E tételét később elemzem. Első lépésként azt bizonyítom, hogy Gönczi maga is látta: Hetese etnikailag nem egységes terület. A Gönczi-féle Hetes 18 községet

17 foglal magába. A táj leírásánál, Külsősárd után megemlíti, hogy „Szíjártóházánál és Zalaszombatfánál értünk voltaképpen az igazi Hetésbe."

lii Az említett két község — szemben a két Sárddal — már a Kebelétől nyugatra, a történeti-tudati Hetes területén van. Gönczi tehát kü1(1 Virágh 1958, 1963. 11 Vass I860., 7. 12 Bellosics 1892., 203.; 1897., 88. Itt és másutt (1902a., 377.; é. n.) Hetesre szinonimaként a „napnyugati Göcsej" nevet is használja, mely nyilvánvalóan nem. népi, hanem értelmiségi megjelölés. 13 Gönczi 1914. 18, 27, 81 kk. Göcsej és Hetes „határait" is feltűntető térképének helyére (18.) a továbbiakban már nem hivatkozom. "Gönczi 1914. 8, 17 kk. 15 Gönczi 1914., 28.: ,,A Hetes és Göcsej közt fekvő Lenti, Lentikápolna és Kerkabarabás községeket Göcsejhez vettük. Ehhez néprajzilag közelebb állanak." — 30.: „Lentit... se Göcsejhez, se Heteshez nem szokják számítani. Mi az előbbihez vesszük." Kiemelés itt és a továbbiakban tőlem! — Végh 1954., 250. nyelvjárási alapon — bár kisebb mértékben, és átmeneti sáv jelzésével — hasonló módon jár el: a „Dél-göcseji" nyelvjárás nála is átl ipi a Kerkát. 16 Gönczi 1914., 3. — Többszöri idézésnél úigyanis egy-egy kérdést szükség esetén több helyen is tárgyalok) általában csak az első esetben közlöm az idézet helyét! 17 Szövegben ugyan Gönczi 1914. 9., 27. ismételten 17 hetési községet említ, térképen azonban 18 községet tűntet fel. (A szöve-es leírásból kimaradt Zsitkóc.) 18 Gönczi 1914., 82.