Szentmihályi Imre: Hetés és Lendvavidék néprajzi sajátosságai - Zalai Gyűjtemény 7. (Zalaegerszeg, 1977)
Dobronak és Alsólendva szerepe a lendvavidéki etnikai csoport kialakulásában
ipar egy sajátos ága, a fazekasság. 1840 körül azonban ez Hetesben teljesen megszűnt. 152 Dobronak földrajzi helyzete magyarázza viszonylagos fejlettségét. Földje jó, földművelése és állattartása kiemelkedő. Eltérően a közeli síkvidéki falvaktól, szőlőhegye is van. Itt szinte az összes dobronakinak volt szőlőbirtoka, de számos külső birtokos is volt, szinte kizárólag vendvidéki falvakból. 153 Dobronak nagy és gazdag település volt, mely vonzotta környékét. A környező szegényebb szlovén falvakból számosan beköltöztek ide. A Vendvidékbe mélyen benyúló magyar falu kapu a magyar és a szlovén nyelvhatáron. Ennek megfelelően népi kultúrája különféle hatásokat tükröz. Jó példa erre az itteni ház, mely alaprajzában keleti (magyar), tüzelőberendezésében nyugati (szlovén) területekkel van kapcsolatban. 15 ' 4 Nem tartják magukat hetésieknek. Történeti adataink szerint sem tartoztak soha Heteshez. Házassági kapcsolataik Dobronakra korlátozódnak. A szegényebb, és elmaradottnak tartott hetésiekkel nem házasodtak, csak a falu legszegényebbjei. Mezővárosi öntudatából adódik, hogy bár itt is a hetési-lendvavidéki etnikai sajátosságok éltek (nyelvjárás, szövés, viselet), de mindenben — főként viseletében — a vidék városias településéhez, Alsólendvához igyekeztek igazodni. A tipikus lendvavidéki női- és férfiviselet itt sokkal előbb megszűnt, mint Hetes szegény és elzárt falvaiban. Néhány bolt (üzlet), és évente két országos vásár is volt Dobronakon. Annak nincs nyoma, hogy a feudalizmus idején Dobronak és Hetes között közigazgatási kapcsolat lett volna. A dobronaki és a hetési bíróság — a többiekkel együtt — közvetlenül Alsólendvához tartozott. A polgári korban viszont — Hidvég és Bánuta kivételével — a dobronaki jegyzőséghez tartoztak Hetes falvai. Sokkal szorosabb és sokkal régibb kapcsolat volt Dobronak és Hetes között egyházigazgatási téren. Ali hetési faluból 9 (a vend Kebelével, de a hetési Hidvég és Bánuta nélkül) Dobronak plébániájához tartozott. 155 Miután egész Hetés1)2 Bödeházán 1773-ban még 14 fazekas van. Ezután számuk egyre csökken. 1839-ben már csak egy fazekas van itt, 1841-ben az sincs. Radamoson 1812-ben még 16 fazekas volt. 1843-ban már csak egy, 1844-ben egy sem. Adatközlőim szerint (Bödeháza, 1975) azért szűnt meg a hetési fazekasság, mivel az agyagot távolról (Kebele vidékéről) kellett ide szállítani, ugyanis az egész Hetesben nincs jő agyag a fazekassághoz. Dobronak és Hetes kisipara alapvetően különbözött Alsólendváétól. Előbbieknél sok fazekassal ugyan, de csak egyetlen iparág, és csak átmenetileg virágzott, főként Hetesben. Művelői elsősorban parasztok voltak. Alsólendván — a továbbiakból kitűnően — mindez másként volt. 15;i 1799-ben a 112 dobronaki családból 108-nak van itt szőlőbirtoka. A 37 külső birtokosból 36 vendvidéki, és csak egy a hetési. 154 Általában a régi házak fésűs bejárati (ajtó-) rendszerűek voltak, de a konyhában csak tűzhely volt és a kívülíűtős szobai cserépkályhát használták kemencének is. Ennek nagyméretű csempéit bagonyai kályhásoktól vásárolták. (Dobronak, 1969. II.). 155 Már a XVII. században is ez volt a helyzet. Erről legkorábbi adatunk 1649-ből van, számos későbbivel együtt a zágrábi érseki levéltárban. Dr. Degré Alajos főlevéltáros (ZmL.) szíves közlése. — A kimásolt adatok a ZmL.-ban, a Zala megyei Helytörténeti Lexikon kéziratos anyagában vannak elhelyezve.
