Szentmihályi Imre: Hetés és Lendvavidék néprajzi sajátosságai - Zalai Gyűjtemény 7. (Zalaegerszeg, 1977)
Dobronak és Alsólendva szerepe a lendvavidéki etnikai csoport kialakulásában
ben nem volt templom és iskola, vasárnaponként ide jártak istentiszteletre, illetve a tanulók iskolába. A dobronaki és a hetési nép gyakori érintkezése nyilván egyik oka volt a lendvavidéki etnikus sajátosságok elterjedésének. Az archaikus sajátosságoknál Hetes hatását tételezhetjük fel, míg az újabbaknál — pl. polgári viselet — inkább az Alsólendvát utánzó Dobronak kisugárzó hatásával kell számolnunk, adataik szerint is. 156 Mivel régen egész Hetesben nem volt temető, a kilenc hetési falu halottait a plébániai központban, Dobronakon temették el, az ún. hetési temetőben. Hetes 80%-a tehát a hozzá legközelebb eső nagy település, mezőváros: Dobronak vonzáskörzetébe tartozott, főként egyházi szempontból. Dobronak Hetesnek (zömének) Hetesen kívüli központja volt, egyben közvetítő Alsólendva és a hetési falvak között. Dobronaknál sokkal lényegesebb volt a másik mezőváros: Alsólendva szerepe a Lendvavidék életében és egységes népi kultúrája kialakulásában. A különböző — földrajzi és egyéb — tényezők együttes hatására differenciálódott természetes egységnek, a Lendvavidéknek szinte a középpontjában fekszik Alsólendva. Régóta több fontos, a terepadottságokhoz jól igazodó út vezet át a városon. Ezek közül a legrégibb és legfontosabb az É—D. irányú római út. További lényeges utak a Dobronak és Letenye (Nagykanizsa) közötti, ENy—DK irányban haladó, továbbá a nyugati irányban, a Murával párhuzamosan futó út. Az utak a mocsaras folyóvölgyeket kikerülik. Csupán egyetlen irányban: kelet (a magas dombvidék) felé nem vezet út Alsólendváról. Alsólendva helyét és a vidék úthálózatát tehát a természetes (földrajzi) adottságok határozták meg. Alsólendva vidéke (a vele szomszédos Hosszúfalu) már a római korban lakott volt. 157 A mai város elődét — nevéből következtetve — később, feltehetően még a magyar honfoglalás előtt, szlávok alapították. Okleveles adatok csak a XII. század végétől maradtak fenn. E század végén a Hahót nemzetség — melyből a későbbi birtokos Bánffy család is származik — szerezte meg, mely egyre jobban terjeszkedett, és a XIV. századra hatalmas uradalmat alakított ki a Lendva és a Kerka folyók vidékén. Birtokaik központjává Alsólendvát tették, ez kedvezően hatott a település fejlődésére. Lendván várat építettek, amelyet már a XIV. század elejétől említenek, de nagyobb jelentőségre csak a török hódoltság idején, a XVI—XVII. században tett szert. A főúri birtokcentrum, a vár körül a település is fejlődésnek indult. Templomáról 1334-től vannak adataink. 1366-ban vásár jogot kapott, ami arra vall, hogy akkor már forgalmas hely lehetett. Vámját 1469-től említik. 1389-ben a fele város 29 telekből (ebben 23 egészből) állott, tehát Lendva még egyszer ekkora volt.Az összeírásból a lakosság rétegeződése is kitűnik, ezt a kisiparnál tárgyalom. 1524-ben Bánffy János birtokrészén 23 jobbágy (ebből 12 fél-, ir,ü Másrészt ez a hatás délről is érhette Hetest, elsősorban az alsólendvai plébániához tartozó két hetési falu: Hidvég és Bánuta révén. Az elzárt, archaikus Hetes „két tűz közé került". Ez azonban az új elemek elterjedésének inkább az útjátmódját jelzi: jelentősebb időbeli eltérés nem valószínű. 157 Vodnik ... 1968., 21. k.
