Szentmihályi Imre: Hetés és Lendvavidék néprajzi sajátosságai - Zalai Gyűjtemény 7. (Zalaegerszeg, 1977)

A Lendvavidék fogalma, kiterjedése

4. A hetési pacsaviselet tehát lényegében a Lendvavidékre terjed ki, arra a területre, amely más téren is (nyelvjárás, szövés, hímzés) hasonló területi egységként rajzolódik ki. A horvátoktól átvett pacsaviselet a Hetes vidéki magyarságnál etnikus sajátosság, mivel elterjedési területe itt, a múlt század második felében a lendvavidéki magyarságra korlátozódik. Ezt a területet fedi az újabb, színes női viselet elterjedése is, azzal az eltéréssel, hogy a Kebelétől keletre (Rédics és Lenti vidékén), továbbá Pincén és Újfaluban meg sem gyökerezett a színes ,,hetési" női viselet. Ennek elterjedése a Lendvavidékkal azonos, és csak ott vert gyökeret, ahol még a pacsaviselet is élt az 1880-as években.

1

'

15 A „hetési" fehér és színes női viselet szintén a lendvavidéki néprajzi sajátosságok, etnikus specifikumok körébe tartozik. Annak tekintik a tágabb környék lakói — számos adatközlőm — is. A Lendvavidék fogalma, kiterjedése Mielőtt az egyezések okaival foglalkoznék, folytatom a terület további meghatározását, és az ezzel kapcsolatos kérdések vizsgálatát. Vidékünk első kutatói dolgozataikban nem is említik Hetest, csupán Alsólendva vidékéről, vagy Lendvavidékről szólnak.

13(i Eellosics az első, aki Hetest említi, egyben felveti Hetes és a nagyobb néprajzi egység táji kapcsolatának a kérdését.

137 Ez később is gyakran foglalkoztatja. Alapvető felfogása az volt, hogy Alsólendva környékének számos magyar községe (22 — „30 egynéhány") — beleértve Hetest is — egyetlen etnikai csoport, melynek fő sajátossága az azonos nyelvjárás és viselet. E nagyobb egységen belül Hetes népi kultúrája nem különíthető el, mivel Hetes csupán tájnév, (eredetileg) hét falu összefoglaló neve. Felfogása csak annyiban változott később, hogy bár fenntartással, de elfogadta a Hetes tájnév kiterjesztését az egész lendvavidéki etnikai egységre. A már ilyen értelemben vett „Hetes" településeit felsorolja egyik kéziratában, megadja az elhatárolás szempontjait, és vitázik a bővebb körű tájnév használatáról, így ír: „Hetes területén a következő községek feküsznek . . .: északon Jósecz, Dobronak, Zsitkócz, Bödeháza, Szombatja, Szíjártóháza, Gáborjánháza, Kámaháza, Göntérháza, Radamos, Bánuta, Hidvég, Hosszúfalu, Alsó-Lendva, Kapcza, Gyertyános, Felső- és Alsólakos, Kóth, Petesháza, Hármasmalom, Csente." A szomszéd magyarsággal való átmenet képviselői: „Rédics, Pincze, Üjjalu, Völgyifalu, Hotticza ós Dobronak." Majd megállapítja: „Hetes községei csak így [vagyis csak az önálló tájnév folytán] válnak ki az Alsó-Lendva vidéki magyar községek közül. Nyelvi tekintetben, valamint lakóinak a ruházatát tekintve is emezekkel [a nem hetési lendvavidékiekkel] egye5 Tehát nem viselték Rédicsen (1974) és környékén; Pincén (1974), Üjfaluban (1974) stb. 0 Udvarhelyi 1879., Szántó 1883., Szenté 1898. '1891-ben. — V. ö.: 51. s köv. sz. jegyzetek, és a velük kapcsolatos szöveg!