Szentmihályi Imre: Hetés és Lendvavidék néprajzi sajátosságai - Zalai Gyűjtemény 7. (Zalaegerszeg, 1977)
Település és építkezés. — A „fumu"
belétől keletre. Ez a kérdés azonban véglegesen csak a nagytáj összes településére kiterjedő gazdaságtörténeti vizsgálattal lenne tisztázható. Ez most nem lehet feladatom. Jelenlegi ismereteink alapján Hetes gazdálkodásában valamely kizárólag csak Hetesre jellemző etnikus sajátosságot nem jelölhetünk meg. Település és építkezés. — A „fumu" Hetes régi települési viszonyaival, a települési kép kialakulásával korábban már részletesen foglalkoztam, így itt csak összegezem eredményeimet. A hetési falvak kisebb része korai szláv (Radamos, Zsitkóc, Jósec), illetve magyar (Hidvég), zöme pedig — főleg a domináns ,,-háza"-falvak — késői: XIV. századi magyar eredetűek, és betelepítéssel keletkeztek. Bánuta újkori település. A Hetestől délre fekvő magyar településekről általában csak késői, XIV. századi, vagy későbbi adataink vannak. 100 A helynevekből következtetve a települési kép alakulása itt is a hetésihez hasonló, vagyis egyaránt megtaláljuk a korábbi, gyér szláv (Lendva, Gosztola, Kapca, Kót), és a zömében későbbi magyar eredetre valló helyneveket (Lakos, Petesháza, stb.) egyaránt. Néhány kivételtől eltekintve tehát e terület betelepítése is — Heteshez hasonlóan az alsólendvai uradalom által — szintén a XIII—XÍV. században történhetett meg. Hetes újkori települési (és részben építkezési) jellegét az öt hazai falu 1864. évi kataszteri térképe alapján vázolom. Ezekről kétféle településforma rajzolódik ki: a. egyutcás (egy utcasoros) falvak. Ilyenek: BÖdeháza, Jósec Szombatfa. — b. halmaz települések (központi térrel): Szijártóháza és Gáborjánháza. Mindkét esetben a falvakon belül kisebb tömbök (nagycsaládi szerek) figyelhetők meg. A kétféle településformát nyilván a földrajzi adottságok (vízmentes domborulatok) határozták meg. Ezeket — gyakran kétsoros utcákkal — találjuk meg a Hetes körüli síkság falvaiban is. A Kebelétől közvetlenül keletre nem halmaz, hanem csak utcás falvak vannak. 101 A települési forma tehát Hetesen belül nem egységes, így nem alkalmas egy nagytájon belüli elkülönítésre. A települések sűrűsége és nagysága sem mutat valamely csak hetési települési sajátosságra. A hetési népi építkezésről jó publikált 102 és gyűjtött adataink vannak. A régi házak zsuppos, füstöskonyhás, gyakran kerített boronaházak voltak. Utóbbi házakat általában nagycsaládok lakták, és ezek 1864-ben még általánosak voltak a hazai hetési falvakban, a sokszögű alaprajzú pajtákkal együtt. A füstöskonyhás házakat e vidéken is a füstösházak előzték meg. Emlékük ma már nem él, csupán egy régi közlésből ismertek. 103 Megfigyelésem és gyűjtött adataim szerint a régi boronaházak mindig félU0 A települések középkori történetét Holub 1933. betűrendben ismerteti. Adataimat innét vettem. E vidéken korai, már a XII—XIII. században említett települések: Alsólendva (Lindva), Dédes, Gosztola és Kapca. 1U1 Az öt hetési falun kívüli települések szerkezetére 75 000-es térképek alapján következtetek. 102 Bellosics 1897.; Gönczi 1914, 396 kk.; Tóth 1965. 103 Bellosics 1897, 102 k.
