Szentmihályi Imre: Hetés és Lendvavidék néprajzi sajátosságai - Zalai Gyűjtemény 7. (Zalaegerszeg, 1977)
Szövés, hímzés, viselet, és elterjedése
süs bejárati (ajtó) rendszerűek. A füstöskonyhában sárkemence és tűzhely, a szobában szemeskályha volt a tüzelő. Ettől eltérő alaprajzi rendszert (oldalt nyíló ajtókat) régen csak a vend és a horvát házaknál találunk, viszont a szomszédos magyar vidékeken az alaprajz és a tüzelőberendezés a hetésivel azonos. A boronaépítkezés, a kerített-, valamint a korábbi füstösház, az alaprajz és a tüzelőberendezés, továbbá a sokszögű pajta elterjedési területe a szomszédos magyar területekre (is) meszsze átnyúlik, 10 ' 1 így Hetes népi építkezése nem etnikus specifikum a magyarságon belül. Mielőtt a textillel részletesebben foglalkoznék, megemlítem még a hetési népszokásoknak, nevezetesen a lakodalomnak egy sajátosnak tűnő darabját, a baba alakú lakodalmi kalácsot, a jurant. A fumu bár Hetesben sajátos volt, és itt maradt fenn legtovább, korábban azonban a Hetessel szomszédos távolabbi magyar területeken is ismerték, sütötték, tehát nem tekinthető kizárólagosan hetési etnikai sajátosságnak. 105 Egyébként a hetési folklór még nem eléggé feltárt, így beható kutatása és etnikus összehasonlítása ezutáni feladat. A gazdálkodás, település, építkezés és a népszokások vizsgálata során nem találtunk csak hetésinek minősülő jelenségeket. Számos terület azonban eddig hiányosan kutatott, így a további kutatás előzetes megállapításainkat módosíthatja. Másrészt az „általánosan" (Hetesnél szélesebb körben) ismert jelenségeknél is lényeges lehet azok elterjedésének a sűrűsége. ma Szövés, hímzés, viselet, és elterjedése A hetési népi kultúra, az etnikus specifikumok és a népművészet jelentős ága a szövés m és a hímzés. Elsősorban kendert (és kevesebb lent) termesztettek. Az önellátó paraszti életmód rengeteg szőttest igényelt. Itt nem takácsok, hanem parasztasszonyok szőttek. Kenderből készültek a gazdálkodás, háztartás és viselet egyszerű, hétköznapi darabjai, a finomabb lenből pedig az ünnepi viselet és a díszes szőttesek. Hetesben a régi vászonviselet tovább fennmaradt (ezt külön tárgyaljuk), így a szövés is tovább élt, mint a tőle keletre levő falvakban. m Tóth 1965. — Sokszögű pajta például Resznekről a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumba, Bárszentmihályfáról a Göcseji Falumúzeumba is került. — Pákán is gyakori volt: Tóth 1965, 14. (térkép). m Dömötör 1959 a. 311., 317., 319. — Széleskörű elterjedéséről számos gyűjtött adatom van. iu5aA gyakoriság főleg az újabb (pl. csigáskutak: Dömötör 1959 b.), vagy bár régi, de ma is elterjedt jelenségeknél (pl. igafajták: Dömötör 1958.) lenne megállapítható Az újabb jelenségek széleskörű vizsgálata egyben arra is választ adhat, hogy az itteni, sajátos táji kultúra a múlt század derekától tartó lényeges változások miatt 1914 után lényegében megszűnt-e, és csak egyes elemei (nyelvjárás, igafajták stb.) élnek még tovább, avagy új jelenségeknél, ma is megmutatkozik-e a korábbi lendvavidéki kulturális egység (hasonlóan pl. az említett csigáskutakhoz), tehát megszűnés helyett csupán formaváltozás történt-e? E lényeges kérdést itt csupán felvetem, mivel tisztázása külön tanulmányt igényelne. m Virágh 1963.
