Szentmihályi Imre: Hetés és Lendvavidék néprajzi sajátosságai - Zalai Gyűjtemény 7. (Zalaegerszeg, 1977)

A Hetés tájnév eredete

minden 7. terménnyel tartoztak szolgálni az alsólendvai uradalom számára/

8 Az 1524-től ismert urbáriumokban azonban ennek nyoma sincs. Arra is gondolhatunk, hogy vajon nem a „hetes" kéverakási móddal kapcsolatos-e a tájnév? Ez esetben fel kellene tételezni, hogy ez csak itt volt meg, Hetes környékén már nem.Viszont ez az ideiglenes kéverakási mód meglehetősen elterjedt lehetett, nemcsak Szalvóniából/'

9 hanem Zala megye más vidékéről is ismert,

50 így valószínűtlennek tartjuk, hogy ez a feltételezett specialitás szolgált volna a tájnév alapjául. A látszólagos holtpont ellenére megállapíthatjuk az alábbiakat: 1) Tájnevünk kétségkívül a hét számnévvel kapcsolatos. — 2) Ez a kapcsolat nyelvészeti módszerrel nem tisztázható. — 3) Az áttekintett lehetőségek egyike sem bizonyítható, sőt, nem is valószínűsíthető. — 4) A megkülönböztető tájnévre valamilyen speciálisan helyi „hetes" adottság szolgált alapul, így a megoldást Hetes régi történetében kell keresnünk. Miután az írott forrásanyag erre vonatkozóan közvetlen adatot nem tartalmaz, vizsgáljuk meg a helyi történeti néphagyományt: mond-e ez valamit számunkra Hetes nevéről? Erről az első feljegyzéseket Bellosics munkáiban találjuk meg, ahol saját felfogásától jól elkülöníthetően közli a néphagyományt is. Bellosics sajátos tájfelfogása már legkorábbi cikkében, az alsólendvai vásár pompás leírásában felbukkan: „Hetes az említett 25—28 község közül hét község gyűjtőneve. Hogy melyik a hét község, arra nézve eltérő a vélemény.""'

1 Későbbi közléseiből már azt is megtudjuk, hogy ez a „vélemény": hagyomány, és hogy eredetileg (tehát nem ma!) melyik hét községnek volt az összefoglaló neve. „A hagyomány hét (het-és!) „háza", „lakos" végezetű község gyűjtőnevének tartja."

52 A tájnévre vonatkozó néphagyománnyal kapcsolatos — már későbbi felfogást tükröző — legfontosabb közlését teljes egészében idézem: „A Hetes név a hagyomány szerint eredetileg hét község neve volt; különböző csoportosításban hét -háza végezetű községet nevez meg (ti. a hagyomány. — Sz. I.) A legelterjedtebb csoportosítás szerint a Hetes hét községe Gálháza, Pálháza (mindkettő a török háborúk idején pusztult el; lakói a mai Szombatfát alapítják), Nyakasháza (ma puszta), Szijártóháza, Gáborjaháza, Bödeháza és Göntérháza." — Ezután megjegyzi, hogy erről a területről (melynek földrajzi határait is közli) és „a tágabb értelemben vett Hetes" egyik községéből, Dobronakról gyűjtötte építkezési adatait.''

3 Gyűjtéseim során magam is rendszeresen érdeklődtem a néptől a Hetes tájnév eredetéről. A legtöbben erről nem tudtak semmit, tehát a különös táj48 Erről Bárczi 1963., 259. („hetelő-rend") és Bárczi—Országh I960., 231 k. („hetei; hetes".) — A XI—XII. században elég széles körben adtak a halászok halhetedet a földesúrnak. Degré 1939., 27., 41. Vj

Garay 1911., 226. — Vö. még: Mutatvány... 1967., 15/1—2. térkép és 35 (37) kk., továbbá Balassa 1956., 410 kk. 50 Kisrécsei adat. Néprajzi pályamunka a gyűjtő Kovács József (Kjsrécse) tulajdonában. Köszönöm, hogy megengedte az adat felhasználását! 51 Bellosics 1891., 458. (Jegyzet). 52 Bellosics 1902. a., 377. 53 Bellosics 1897., 88.