Szentmihályi Imre: Hetés és Lendvavidék néprajzi sajátosságai - Zalai Gyűjtemény 7. (Zalaegerszeg, 1977)
A Hetés tájnév eredete
név századunkban már nem izgatja a nép fantáziáját. Néhányan azonban hallottak valamit róla. Ketten egy Hetes nevű egykori földesúrról beszélnek, egy adatközlőm szerint pedig egykor ilyen rendszerben adóztak Alsólendvának („hetes"-t kellett szolgálniuk.) Ezeket a közléseket — melyeket mint lehetőségeket már tárgyaltunk — találgatásoknak kell tekintenünk, mivel írott forrásokkal nem támaszthatók alá. Néhány (3) esetben azonban találkoztam olyan hagyománnyal, — az országhatár mindkét oldalán — amely kétségkívül kapcsolatban áll a Bellosics által közölt hagyománnyal. Radamosi adatközlőm Hetest az itteni -háza falvakkal azonosítja. — Gáborjánháza: „Hét apró község volt erre, arról hívják Hetisnek!" 54 — Göntérháza: „Pálháza nagy község volt. A törökök szétverték. Azután keletkezett ez a hét -háza község. Hetis a hét -háza faluról kapta a nevét." A Bellosics-közölte hagyomány tehát valóban néphagyomány, mely ma is él. A különféle variációk közül ez a viszonylag legerősebb. Miként történeti jellegű elemei (törökök; a települések sorsa) mutatják, ez a tájnévmagyarázó monda egyben történeti népmonda is. Más lapra tartozik, hogy alapjában véve csak történeti színezetű, avagy történeti hitelű monda-e? Hitelessége elevenem kizárt, mivel azonban a Hetes tájnév logikusan kapcsolatba hozható a hét számnévvel, — lehet gyökértelen következtetés, találgatás is. Tartalma látszólag ellentétben áll a történeti gyökerű „mai" hetési népi tudattal, mely 11 falut (és nem 7 települést) tart hetésinek. Azonban csak látszólag! Mondánk általában nem azt állítja, hogy a mai Hetes áll hét faluból, 55 hanem, hogy „A Hetes név. . . eredetileg hét [-háza] község neve volt." 56 Ez lényeges különbség: mondánk nem a mai, hanem a régi, eredeti Hetesről szól! Bellosics utal rá, hogy a hét falu felsorolásánál többféle variációval találkozott. Ez természetes is, hiszen a -háza nevű telepek száma ma nem egyezik a hetes számmal. A falvak száma öt, a pusztáké pedig három. A hagyomány tehát látszólag nem kapcsolható a kitalált(?) hetes számhoz. Bellosics azt is közli, hogy a ,,legelterjedtebb csoportosítás szerint" — tehát a fő monda variáció alapján — mely települések tartoznak az egykori, az eredeti Heteshez. Feltűnő, hogy az egymással szomszédos hetési nyolc (5 falu és 3 puszta) -háza-településből csupán hét (ebből 4 élő, és 3 egykori, a törökkorban elpusztult falu) szerepel a falunévsorban. Egyedül Kámaháza nem! Vajon miért nem? Kámaházáról tudjuk, hogy eredetileg nem is -háza falu volt. A középkorban Kálmánlakosnak hívták, és csak a XVI. század második felében alakult ki mai -háza neve. 57 Még érdekesebb, hogy ez a falu eredetileg nem is tartozott a hetési bíróság területéhez. A XVI. század első felében még a bagonyai villicatus5 '' Tájnevünknek ez a helyi nyelvjárási formája. Az őrségi és hetési i-zésre, mint lényeges itteni nyelvjárási sajátosságra, Végh 1964., 369. hívja fel a figyelmet, számos analógiát közlő cikkében. 55 Ezt csak radamosi adatközlőmtől hallottam. Lehet az eredeti Hetesre vonatkozó XVI. századi (és ma is érvényesnek tartott) hagyomány is. 5li Bellosics 1897., 88. 57 Holub 1933., „Kálmánlakos" alatt. Az 1548 utáni urbáriumok általában már Kálmánházaként említik.
