Szentmihályi Imre: Hetés és Lendvavidék néprajzi sajátosságai - Zalai Gyűjtemény 7. (Zalaegerszeg, 1977)
Eredmények, problémák, feladatok
Hetes nagy néprajzkutatója, Bellosics Bálint emlékének! Hetes népe nyelvjárási és néprajzi sajátosságokban gazdag magyar etnikai csoport 1 a magyar—jugoszláv országhatár két oldalán, Alsólendva és Lenti (Zala megye) vidékén. Területe, az etnikai sajátosságok jellege és elterjedése vitatott. Mindezen kérdések tisztázását megkönnyíti a történeti előzmények ismerete. Eredmények, problémák, feladatok A helynevekből következtetve a honfoglaló magyarok gyérszámú szláv (szlovén) lakosságot találtak a kerkamenti gyepűvonalon kívül eső, a Kerka és a Lendva folyók közötti területen, mely a XI. század végéig gyepűelve maradt. A magyarság kirajzása e területre (főleg északi részére) azonban már korán megkezdődött. A XII. század végén a Buzád-Hahót nemzetség kapta meg Alsólendva környékét. A belőle származó Bánffy család hatalmas uradalmat alakított ki a Kerka vidéken. la Az uradalom gazdasági szervezetének kiépítése, járásokon belül bíróságokra (villicatus; a XVI. század derekától judicatus) való tagolása a XIV. *A ma még vitatott, nem egységesen használt rokonértelmű fogalmakkal — táji-, néprajzi-, etnikai csoport — kapcsolatos felfogásomat előző hetési (é. n.) dolgozatom 1. jegyzetében vázoltam. Lényege, hogy az etnikai csoport fogalmat bővebbnek (összefoglalónak, teljesnek) érzem, mint a néprajzi csoport, nyelvjárás (típus), stb. részfogalmakat. Utóbbi megkülönböztetés inkább az etnikum egyfajta sajátosságát, és a kutatás szűkebb szakterületét jelzi. Valamennyi fenti csoport egyben táji csoport is, tehát ez az említett fogalmaknak csupán szinonimája. Dolgozatomban fenti terminológiákat eszerint használom. (A kérdés legújabb összefoglalása, gazdag bibliográfiával: Kósa—Filep 1975.) Felfogásomnak megfelelően látszólag helyesebb lett volna dolgozatom címében a terület etnikai sajátosságaira utalni. Ezt két okból nem tettem. Egyrészt az etnikus specifikumokkal kapcsolatos történeti előzményeket már külön tárgyaltam. Másrészt a többi etnikus sajátosság közül — a kutatás jelenlegi stádiumában — csupán a terület nyelvjárását és főként néprajzát elemezhetem behatóbban. Fentiek alapján helyesebbnek látszik dolgozatom néprajzi jellegét hangsúlyozni. l a A család történetét és birtokaik növekedését (1381-ig) 5/cafar 1971. elemzi. Holub 1933. az egész középkort tárgyalja, így az egyes települések története nála teljesebb.
