Szentmihályi Imre: Hetés és Lendvavidék néprajzi sajátosságai - Zalai Gyűjtemény 7. (Zalaegerszeg, 1977)
A népi kultúrát alakító tényezők szerepe
Az urbáriumban előírt szolgáltatásokból (lécek és karók készítése, szállítása) arra következtetünk, hogy ekkor Hetesben famegmunkálással és fuvarozással (nagyállattartással) is foglalkoztak. A Hetesbe később beolvadt radamosi bíróság pedig edényeket, köteleket, kantárokat (fazekasság, kendertermesztés és feldolgozás) volt köteles szolgáltatni. Hetestől délre, délkeletre és nyugatra azonos jogállású magyar és szlovén falvak voltak, így itt társadalmi különbség nem állott fenn. Más volt a helyzet Hetes északkeleti—keleti részén, ahol területünkhöz már más uradalom: a reszneki falvai (Résznek, Jakabfa) csatlakoztak, ezeken túl pedig a kerkántúli kisnemesi tömb falvai (Baglad, Nemesnép, Szentgyörgyvölgy, stb.). A XVIIi. században a Hetessel keletről követlenül szomszédos Külsősárd is kurialista falu. Hetes jórészt (Ny-on és D-en), tehát nem különült el az ugyanazon uradadalom adózó népétől, 0la viszont Hetes kisebb részén, keleti határánál, a Kebele mentén megfigyelhető ilyen társadalmi (uradalmi és kisnemesi) elkülönülés. Hetes és környéke népi kultúrájára ez a körülmény minden bizonnyal hatott. Az Alsólendva körüli magyar falvak mind a Muráig nyúló uradalomhoz tartoztak, kivéve az Alsólendvával keletről szomszédos, dombvidéki Dedest és Gosztolát. 02 Vallási viszonyaikat tekintve a hetésiek, de a környező magyar és szlovén területek lakosai is katolikusok (a református kisnemesi falvak Hetestől távolabb vannak), így a vallás Hetes környékén nem differenciáló, hanem integráló tényező volt. Hetes területén templom nem volt, sőt egykor temető sem. A 11 hetési településből 9 a Hetesen kívüli Dobronak, kettő (Hidvég, Bánuta) pedig — az Alsólendva körüli összes magyar faluval együtt, a Muráig és Völgyifaluig terjedően — Alsólendva plébániájához tartozott. A plébániai központokban voltak a temetők is, pl. Dobronakon az ún. hetési temető, ahová Hetes 9 községéből temetkeztek. Alsólendván és Dobronakon voltak a vidék legkorábbi iskolái is. A másik fő meghatározó jelleg a táj földrajzi (és ebből adódó gazdasági) jellege. Hetes vidéke sík, folyóvizekben gazdag. Csupán Göntérháza és Kámaháza között van enyhe terephullámzás. A nagyjából háromszög alakú terület természetes határokkal csak részben övezhető: a Kebele és a Lendva folyóvizekkel, viszont Dobronak körül nincs természetes határa. Az említett kis folyóvizek „határ" volta is vitatható, különös tekintettel a szomszédos területek hasonló jellegére. A sík Hetes számos helyen süppedékes, ingoványos. „Nagyobb esőzésekkor a mélyebben fekvő területeket víz borítja, s ilyenkor nagy tóhoz hasonlítanak." 03 Sok a rét, de általában ezek vizenyősek. Bár a patakok medre már régóta yta A Hetestől délnyugatra eső szlovénlakta területen csak későn, a XVII. sz. derekán keletkezett, szakadt ki az alsólendvai uradalomból a belatinci uradalom. Zelko 1972. 37 kk., 93, 95 és a 2. térkép. • yi Danyi—Dávid 1960, 250 kk. településeink birtokosainak (1784—1787 közötti állapot) a nevét is feltünteti. Ez a Lendvavidéken (a Kebelétől közvetlenül nyugatra) mindig Esterházy, attól keletre túlnyomóan közb(irtokosság), ami több földesurat, vagy kurialista falut egyaránt jelenthet. 9:í Gönczi 1914., 28.
