Szentmihályi Imre: Hetés és Lendvavidék néprajzi sajátosságai - Zalai Gyűjtemény 7. (Zalaegerszeg, 1977)

A hetési nyelvjárás

bözik az őrségitől, hogy a hetési ö-ző nyelvjárás. A hetési és őrségi nyelvjárás tipikus sajátosságai jóval túlterjednek az őrségi és hetési „tájhatárokon." Ebből fakadnak az elhatárolási nehézségek és az átmeneti sávok.

83 Gönczi hetési határait vizsgálva megállapítja, hogy Gönczi — legalább is északkeleten — túl nagy területet jelöl meg Hetesnek. A vonatkozó öt faluból kettőt, Külső- és Belsősárdot nyelvjárási szempontból ugyan ő is Heteshez számítja — megjegyezve, hogy e két falu a hetési nyelvjáráson belül kisebb egységet, helyi nyelvjárást képez —, hármat viszont nem. Csesztreg sokkal inkább Észak-Göcsejhez, Résznek és Baglad pedig a Göcsej és Hetes közötti átmeneti sávhoz tartozik.

84 Mindezt így is tünteti fel térképén. Így nála a hazai Hetes hat faluból áll. A határon túl nem kutathatott. így a hetési nyelvjárás területe nála szükségszerűen csonka. A Hetessel délkeleten szomszédos hazai Rédicsre sem terjedt már ki a vizsgálata. Gönczi véleményének elemzésekor megállapítottuk, hogy Gönczi északkeleti irányban túlzottan megnövelte Hetes területét, annak ellenére, hogy ezt már ő sem tekintette „igazi" Hetesnek. A korszerű nyelvészeti kutatás tisztázta, hogy Gönczi öt „hetési" többlet falvából csupán a történeti-tudati Hetessel szomszédos két Sárd tekinthető nyelvjárási szempontból Hetesnek, a távolabbi három település viszont semmiképpen sem. Ami a határon túli magyar községek nyelvjárási jellegét illeti, Végh természetesen jól tudja, hogy Hetes erre folytatódik. Ezt a kiegészítő kutatómunkát később itt Penavin végezte el. Nyelvjárási határokat — Véghtől eltérően — nem közöl, de megállapítja, hogy „a szóhasználatban eléggé élesen elkülönül az őrségi és hetési vidék..."

85 Ebből az is következik, hogy a ..hetési vidék"-et (magát Hetest és a Muravidéket, Imréhez hasonlóan) egy nyelvjárásnak tekinti. Atlaszlapjai is erről győznek meg. Ezeknek csupán kisebb része mutat „csak hetési" nyelvjárási sajátosságot, míg nagyobb része a jugoszláviai Hetesben és a Muravidéken azonos nyelvjárási sajátosságokat tüntet fel.

86 Összefoglalóan: A nyelvjáráskutatók (Balassa, Bellosics, Végh, Penavin, Imre) véleménye — eltérően Gönczi feltevésétől — lényegében azonos, vagyis szerintük a „hetési nyelvjárás" kb. a Kebele pataktól le a Muráig terjed, így az a történeti—tudati Hetesnél lényegesen nagyobb, mert magába foglalja a Hetestől délre, a Muráig terjedő magyar falvakat is. A nyelvjárás északkeleten (az átmeneti sávot nem számítva) alig, csupán két községgel lépi túl a történeti—tudati Hetes területét. Ez az erősen specifikus „hetési" nyelvjárás hatása lehet ezen a Göcsej és Hetes közötti, Hetessel keletről közvetlenül szomszédos területen. 8:1 Végh 1954. 257, 260, 426. (-ó^u); 250 (térkép); 426 (ö-zés) ; 425. (a két nyelvjárás expanziója.) V'Végh 1959, 37. (helyi nyelvjárás); 1954. 249, 426. (a három falu nyelvjárása nem hetési.) 85 Penavin 1966, 8. — A tárgyalt jugoszláviai magyar települések szlovén neve nála: 5. — A településneveket nem a mai, hivatalos, hanem a nép (és az írott források) szerinti hagyományos formájukban hozom. — A Hetest átszelő országhatárt előző hetési dolgozatom 1. és 3. képén szemléltetem. 8Ü Penavin 1966: 8., 130., 135., 138., sz., illetve a 2., 66., 68., 71., 93., 98., 110., 122., 126., 129. sz. lapok.