Régészeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 6. (Zalaegerszeg, 1976)

Szőke Béla Miklós: Zala vár

a) a hely kiválasztása, mely semmi esetre sem frank kijelölés alapján történt, ahogy Sós Á. a récéskúti rétegviszonyok interpretálásánál

148 gondolta — amivel nem akarjuk tagadni azt, hogy az átlagosnál nagyobb településsűrűségű Keszthely környékét nem a Pribina keze alá adott terület kívánatos centrumaként jelölték volna meg. Hogy azonban Pribina nem az akkor jórészt még álló falakkal rendelkező fenéki erődöt foglalta el, hanem a Zala mocsaraktól védett szigetein települt meg, Prihina „otthonról hozott" szláv tradícióira utal. b) a nemesi udvar — ami frank előképe miatt a morva hatás nélkül, önállóan is kialakulhatott — halvány nyomai : a Várszigeten a Mária templom melletti csontműves műhely és egyéb házak egy utca két oldalán, ill. a Fehér G. által templomnak tartott nagyobb, leégett faépület; a récéskúti bazilika melletti eléggé tisztázatlan településrétegek; a zalaszabar borjúállási temetőrész melletti vasmegmunkáló műhely. Keszthely—Fenékpuszta egy, a CBC „proprium" fogalmának megfelelő udvar lehetett. Bfeclav — Pohansko-hoz hasonlóan,

139 mint ahogy a CBC által felsorolt — ,,chirichun" végződésű települések is. e) morva példa alapján Zalavár „ellátási- és vonzáskörzete" sem lehetett 40—50 km-es körzetnél nagyobb, ha a sajátos földrajzi környezet — a folyóvölgyek Ë—D futása — némiképp módosította is ezt. A CBC helyneveinek nagy részét ezen a körzeten belül kell keresnünk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy közigazgatási körzete nem volt nagyobb vonzási és ellátási körzeténél. A Zalavártól távol lévő helyek — mint Bettau és V. Ecclesiae — azonban nem feltétlenül tartóztak a közigazgatási körzetbe. E korban nem ritka eset, hogy saját birtok- és közigazgatási területén kívül is rendelkezett javadalmakkal egy-egy hatalmasabb úr. d) Zalavár ellátását a Keszthely—Halászcsárda típusú falvakon kívül főleg a Balatonhidvég-pusztánál átkelő É—D-i távolsági kereskedelmet bonyolító út — s a Balaton É-i oldalán futó, Itália felé tartó út forgalma biztosíthatta.

140 (2. térkép). A morva sáncvárakkal mutatkozó sok közös vonás — s ezt szeretném hangsúlyozni — nem direkt hatás vagy esetleg uralom eredménye. Sokkal inkább a keleti frank birodalom peremterületeinek azonos társadalmi-gazdasági alapokból kiinduló anyagi és szellemi műveltségi — és ezek között településtörténeti m Cs. Sós A. 1969. 99. és 1965. 87—91. ill. M. Solle 1966. 126. 150—151. 130 Amikor a keszthely-fenékpusztai erőd esetében „katonai funkcióról" beszélünk, nem egy „frank helyőrség" erődjére gondolunk. Egyetértünk Perényi Józseffel, s mi is azt valljuk, hogy franck „helyőrségekre" nem volt szükség. „Pribina ducátusát a morvák ellen hozták létre. Vezetését a frankok éppen Pribinára, a morvák halálos ellenségére bízták. A frank befolyást kellően biztosították a bajor papok. S a Methód-epizód után, amely egyetlen bizonyítéka lehet Kocel függetlenségi törekvéseinek, a német egyház, s így a frank—német állam fennhatóságát nagyobb veszély nem fenyegette." (AÉ 91. 1964. 133.) A fenéki erőd katonai funkciója az itt áthaladó kereskedelem zavartalanságának biztosításában merülhetett ki. 140 László Gy. Budapest a népvándorlás korában, in: Budapest az ókorban II. Bp. 1942. 779—818., 43. kép; V. Richter felhívja a figyelmet arra, hogy a nagy síkvidéki sáncvárak rendszerint nagy útkereszteződéseknél és régi településterületek központjában helyezkednek el, míg a hegyvidéki sáncvárak inkább ezen utak védői, biztosítói Id. V. Richter 1965. 181—182.