Régészeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 6. (Zalaegerszeg, 1976)

Cs. Sós Agnes: Megjegyzések a zalavári ásatások jelentőségéről és problematikájáról

ről, tekintetbe véve a kérdés vizsgálatába bevonható forrásanyagot, ahhoz a nézethez csatlakozom, mely szerint a Dunántúl a frank birodalom határprovinciája volt. Ez viszont azt is feltételezi, hogy úgy Pribinát mint Kocelt szláv származású frank tisztségviselőknek tekintsük, továbbá, hogy különbséget kell tenni a „Pribina-birtok" és a „Pribina-terület" között, mely utóbbi alatt az a kormányzati terület értendő, melynek élén Pribina, majd Kocel állatt. A „Conversio"-ból tudjuk, hogy a Nyitráról elmenekült Pribina a frankoktól a Zala folyó környékén kapott hübérbirtokot (valószínűleg 840-ben). Részben a ,,Conversio" adataiból, részben IX. századi okleveles adatokból következtetve ezek a birtokok nem korlátozódtak a mosaburgi központra és közvetlen környezetére . Érdemei elismeréséül 847-ben Pribina hűbére saját tulajdonába (allodium) megy át. Ez nem Pribina „függetlenítését" jelenti, nem azt, hogy valamilyen vazallus hercegséget hozott a frank birodalom létre: a „dux" cím a frank Pannoniában letelepedett szláv Pribina esetében és ugyanez a megnevezés a frank uralomtól független vagy valamilyen függő helyzetben levő szláv területek „főnökei" esetében nem egy és ugyanazt a helyzetet tükrözi. Pribina ugyanúgy, mint a frank határgrófok, egy meghatározott terület kormányzását láthatta el közvetlenül a praefectus alá rendelve („Pribina-terület" mely Alsó Pannóniával azonosítható), de nagykiterjedésű egyéni birtokok („Pribina-birtok") felett is rendelkezett. Ilyen birtokai kormányzati területének határain túl is lehettek (így Felső Pannoniában is), melyre ismét a frank grófok példái mutatnak. A 847. évi birtokadományozás Pribina hűbéri viszonyán nem változtatott, vazallus maradt továbbra is: a valószínűleg ugyanakkor ráruházott hivatalán keresztül. Halála után fia, Kocel lesz örököse és szokás ezt úgy feltűntetni, mintha apját egy vazallus fejedelemség trónján követte volna. Kocel „öröksége" azonban két részből állt. Örökölte egyrészt az allodiális birtokokat, másrészt átvette apja hivatalát, tehát kormányzati területét. Címei (comes, dux) mellett ezt ismét a frank grófok példái támasztják alá: hivatalviselő dinasztiák alakulnak ki, és megszakadás ebben a folytonosságban rendszerint csak „örökös" híján, vagy a hűség megszegése esetén következett be. Kérdés, hogy a „Pribina-dinasztia" miért zárult Kocellel, akinek haláláról semmilyen adatunk nincsen. Legkézenfekvőbb arra gondolni, hogy Kocel utód nélkül halt meg, de felmerülhet egy másik lehetőség is; bizonyos önállósági törekvések miatt a frank kormányzat megfosztotta hivatalától. Itt kapcsolódik a problematikába a „Method-kérdés", tekintve, hogy Kocel ún. önállósági törekvéseit általában Method tevékenységének támogatásával hozza a kutatás kapcsolatba. Kétségtelen, hogy a legfontosabb események, melyek Kocel korában Pannoniában lejátszódtak, Cyrill és Method fellépésével állnak összefüggésben és tulajdonképpen a szláv misszió pannóniai vonatkozásai azok._melyeken keresztül „Kocel hercegsége" Közép- és Kelet-Európa középkori történetében * bizonyos jelentőséget nyert. Ennek ellenére a karoling Pannónia életében a Method fellépésével kapcsolatos események epizód jellegűek és értékűek. Az is kérdéses, hogy Kocel szerepe és magatartása, a szláv misszió támogatása és egyben elfordulás a frank egyháztól, mennyiben takar politikai önállóságra való törekvéseket, a Method-kérdés avatott szakértői nincsenek azonos véleményen. Minden esetre amennyiben Kocel magatartásának hátterében az egyházi jellegű törekvéseken túl politikai jellegűek is állottak, úgy lehetséges, hogy „rejtélyes