Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)

DR. TAKÁCS IMRE: DEÁK FERENC ÉS A MAGYAR KÖZJOG - II.Deák és a polgári magyar közjogtudomány

Deák és a polgári magyar közjogtudomány 1. Nem kell fellépnünk azzal az igénnyel, hogy a magyar közjog számára felfedezzük Deák Ferencet. Ez a felfedezés már régen megtörtént, de az a legfőbb problémánk, hogy éppen ez a felfedezés torzította el eredendően mai Deák képünk arányait. A burzsoá magyar közjog Deák Ferencben a „haza bölcsének" kompromisszumokat kötő, megalkuvó figuráját állítja elénk, szinte egyetlen műre, a kiegyezésre redukálva Deák egész tevékenységét. Ebben a szoborrá merevített Deák-képben minden vonás a kiegyezés előkészítésére predesztinált politikusé, akinek legnagyobb sikere a dualizmus elvi alapjainak kimunkálása. Deák könyvalakban keveset publikált, szakirodalmi szerzőként egyedül az „Adaléka-ót adta ki, de közjogi hatása nem szűkíthető le egy, bármilyen fontos mű következményeire.

8 Ezt megelőzően Deák valóban nem tett közzé szakmai munkát, bár követi jelentései fontos jogtörténeti források. A szakirodalmi tevékenység jelentőségével tisztában volt, amit bizonyít az is, hogy másokat ösztönzött az írásra. így Zsoldos Ignácz pápai főszolgabíró az ő buzdítására írta meg 1844-ben „A szolgabírói hivatal" című művét, amely az utókor számára is értékes forrás, hiszen egyetlen korabeli munka a közigazgatás és bíráskodás szétválasztása előtti járási hivatalról.

9 Deák közéleti pályafutásának kezdetén a tudomány nagyon is igényelte volna felkészült szakírók jelentkezését. A magyar közjog művelésének tárgyi feltételei hiányoztak, önálló egyetemi tanszéke a közjognak nem volt. A magyar alkotmánytörténetről szóló szakirodalmat a legérzékenyebben sújtotta a cenzúra.

10 Sajátos módon a magyar közjog megírását mégis hivatalos helyről szorgalmazták. Azonban „olyan munkát senki sem tudott írni, amely Bécsnek megfelelt és emellett a valóságot, a törvényekben foglalt rendi alkotmányt is híven visszatükrözte volna."

11 A magyar közjog művelésében uralkodó történeti-jogi iskola lényegében az alkotmánytörténetet írta le. A történelmi jogfejlődés az 1848. évi törvényalkotás után nem adott többé elégséges magyarázatot az^új törvények keletkezésére. A régi módszerekhez ragaszkodó, a történeti áttekintésre és a hazafias frazeológiára szorítkozó köz jogászainkat az osztrák Tezner professzor 8 Adalék a magyar közjoghoz. Észrevételek Lustkandl Wenczel munkájára: „Das ungarisch—österreichische Staatsrecht" a magyar közjog történelmének szempontjából. Pest, 1865. 9 V. ö.: Mártonffy Károly: A magyar közigazgatás megújulása. Bp. 1940. 257—258. pp. Zsoldos 1843-ban az ellenzékkel együtt lépett fel, de később eltávolodott attól. 10 A pesti karon egymás után tiltották meg a tanároknak saját könyvük előadását, kötelezve őket a bécsi tankönyvek használatára. (Eckhart i. m. 289., 291—292. pp.) 11 Uo. 319. p. 1840-ben Cziráky benyújtotta „Conspectus ..." c. művét, de a bíráló bizottság kifogásai miatt visszavonta. 1851-ben átdolgozott formában megjelent. Hegedűs Lajos által kivonatolt magyar fordítása több kiadást ért meg. A későbbi kiadás a követi utasításokról szóló fejezetben utal az Adalék-ra. Lásd: 1872. évi kiadás 212. p.