Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)

NIZSALOVSZKY ENDRE: DEÁK FERENC ÉS A MAGYAR POLGÁRI MAGÁNJOG KIALAKULÁSA - III. Az 1848-as jogalkotás magánjogi következményei

hetnének a polgári törvénykönyv hatályba lépéséig keletkező, a régi jogra alapított ítéletek.

17 Deák Ferenc tehát az 1848-as törvények megalkotása után a maga személyében, mint igazságügyminiszter állt a hatalmas feladattal, sőt törvényi paranccsal szemben, ami a polgári rend eszmevilágának megfelelő teljes törvénykönyv javaslatának sürgős elkészítésében állott. Ez még akkor is heroikus feladat volt, ha Deák kimagasló egyéniségén kívül az 1848. IV. tv. 3. és 4. §-ára tekintettel három éves országgyűlési ciklusra is gondolunk. De van egy harmadik momentum is, amely ebben a kérdésben sem nyit utat Deákkal szemben a meggondolatlanság vádjának. Minisztériuma megszervezésekor törvényelőkészítő osztálya élére a kiváló képességeiről, rendkívüli jogászi műveltségéről és szinte korlátlan munkabírásáról ismert Szalay Lászlót állította. Hogy nem csak Deákot nem érhette meglepetésként a maga által kezdeményezett feladat, hanem fel volt arra készülve Szalay László is, erre több adatunk is rávilágít. Szinte visszhangozva Deáknak az ősiség eltörlése jelentőségét felmérő szűkszavúságot diktáló állásfoglalását, Szalay szerint az új rend épületelemeinek rangsorában egyre feljebb lép „a távolban már felmagasió polgári törvénykönyv, ezen záróköve az összes épületnek, ezen világos deus terminusa a pusztai életnek, ezen elutasíthatatlan vállalat, mihelyt az ősiség, a birtokviszonyok ügye elintéztetik."

18 Hogy Szalay 1848 elején már nem látja, csak a távolban felmagasió feladatként a polgári törvénykönyvet, azt az a szerződés bizonyítja, amelyet 1848. január 13-án Heckenast Gusztávval kötött egy négy, egyenként 40 nyomdai íves kötetre terjedő, „Magyar polgári törvény a jog philosophiai és az összehasonlító jogtan szempontjából" című műre 4000,— Ft tiszteletdíj mellett úgy, hogy a kézirat hat részlegét 1848. augusztus végétől 1849. december végéig terjedő időben volt köteles a szerző a kiadónak szolgáltatni, aki a kiadói jogot 10 évre szólóan szerezte meg.

19 Ez a szerződés az imént idézett nyilatkozattal egybevetve, aligha az ősiségen felépülő feudális magyar jog feldolgozására irányult, a kodifikáció és az ősiség kérdésében Szalayval egyaránt az ellenkező póluson álló Frank Ignác művével való polémiára, bár ez is elképyzelhető lenne a Savigny követőjével szemben a hegelianus ellenfél, Gans követőjétől.

20 Valószínű azonban, hogy Szalay a szerződés megkötésekor számot vetett azzal, hogy az 1847 őszére összehívott országgyűlés során az ősiségét el fogják törölni. Mint a kondifikáció leglelkesebb híve, sőt a kodifikáció gondolatának előharcosa, meg volt V. ö. Deák József, Ghyczy Kálmán és Sárközy Kálmán felszólalásait az Obért.-en. Ráth: 1884. I. 14., 46.; II. 212. és 241. p. Idézi Szabó I. 1959. 275. p. V. ö. Mádl: 1960. 46. p. Az OSZK levelestárában őrzött kézirat. Dr. Nagy Lajosnak, az Állam- és Jogtudományi Intézet osztályvezetőjének köszönöm, hogy erre a figyelmemet felhívta és V. Dr. Windisch Évának, a Levelestár igazgatójának, hogy szíves volt a szöveget rendelkezésemre bocsátani. Szalay magát szerényen nem közvetlenül Hegel, hanem csak a Hegel-tanítvány: Gans, Savigny legélesebb vitapartnere követőjének vallja.