Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)

NIZSALOVSZKY ENDRE: DEÁK FERENC ÉS A MAGYAR POLGÁRI MAGÁNJOG KIALAKULÁSA - I. A magánjog Deák életművében

nyos típusok meghatározására.

1 A magyar jogfejlődésnek a típusa tisztázásához hozzájárulnak, amit az alábbiak tartalmazni fognak és érzékeltetni kívánom azt az ingadozást is, amit a magyar jogfejlődés a különböző típusok között felismerhetően mutat. Az említett átalakulásnak egy általános — még a francia forradalmi átalakulás előzményei sorában is felismerhető — jelenségére kell azonban éppen Deák Ferenc tevékenységével kapcsolatban rámutatni. A feudális rend bomlási szakaszán, még pedig különösen azokon a helyeken, ahol a kereskedelem a kereskedők osztályának hatalmat is adott, mint Felső-Itáliában és Dél-Franciaországban, a polgári magántulajdoni rendre, a klasszikus kapitalizmusra jellemző jogszabályok olyan mértékben fejlődtek ki, hogy amikor a polgári osztály hatalomátvétele bekövetkezett, valójában egy alapjaiban már kiépített, a polgári rend sajátját alkotó jogot kellett általános hatályú joggá, minden alattvaló jogává tenni. Ezt észleli Lenin, amikor a polgári és a proletár forradalom közti különbséget azzal jellemzi, hogy a polgári forradalom a hatalom megragadásával már célt tud érni, míg a proletár forradalomra a hatalom megragadása után még igen súlyos feladatok várnak. Az említett jelenség, a vázolt fejlődési fázis a XVII. század Franciaországában az 1673 márciusában kibocsátott Ordonnance du commerce és — az ennél jelentősebb — 1681. augusztusában kibocsátott Ordonnance sur la marine útján játszódik le.

2 Eltekintve a többi országok — különösen Ausztria — hasonló jellegű jogszabályaitól

3 — hasonló szerepet voltak hivatva — egyebek közt — betölteni Magyarországon az 1790. évi dekrétum 67. cikkelyében kiküldött regnikolaris bizottságok munkálatai, amelyek tárgyalására az 1805. dekrétum 8. cikke a napóleoni háborúkra tekintettel halasztást adott és amelyek megvitatását az 1827. évi dekrétum 8. cikke ismét napirendre tűzte, a bizottság összetételét is megújítva. A Projectum legum civilium, majd utóda az Opinio excelsae regnicolaris deputationis circa obejecta ad Deputationem Juridicam relata — főképpen Palugyai Imre egri kanonok, az érseki főkáptalan-követének munkálata — a 1 Eörsi a feudalizmusnak a polgári forradalom által Franciaországban egy csapásra történt forradalmi megszüntetésével az angol megoldást úgy állítja szembe, hogy ott a polgárság, a kereskedelem joga a XVII—XVIII. században beolvadt a common lawba és ezzel rányomta a maga bélyegét az általános magánjog kötelmi jogi részére. Harmadik megoldásként állítja be a német, osztrák és magyar megoldást, ahol a burzsoá érdekeket szolgáló külön kereskedelmi törvény az elmaradott félfeudális állapotokat tükröző magánjog mellé lépett. Eörsi: 1975. (53) 115. p. 2 Colbert a kibocsátásuk inspirálója, Savary nevéhez fűződik a szerkesztésük. 3 Különösen a váltó intézményének már 1717-ben és 1763-ban a kiterjedt tartalmú merkantil szabályozása (Wechselordnung) adott alkalmat arra, hogy a magyar 1792. évi XVII. tv. úgy rendelkezzék, hogy, akik kereskedés és nyerészkedés céljából váltókat adnak ki és más, a törvényben felsorolt kommerciális műveleteket végeznek, ezzel az örökös tartományok bíróságainak vetik magukat alá, a külföldi bíróságoknak az ilyen ügyekben hozott ítéleteit pedig Magyarország és a hozzá kapcsolt részek törvényszékei végrehajtani tartoznak.