Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)

NIZSALOVSZKY ENDRE: DEÁK FERENC ÉS A MAGYAR POLGÁRI MAGÁNJOG KIALAKULÁSA - I. A magánjog Deák életművében

regnicolaris bizottságok több javaslataival együtt az 1827. évet követő országgyűlések napirendjén állandóan szerepeltek.

4 Deák Ferenc életművéből nem lehet különlegesen kiemelni a polgári és kereskedelmi jog tekintetében kodifikátori tevékenységet. Az említett munkálat is készen állt, amikor 1833-ban az országgyűlésen először megjelent. Bizonyos azonban, hogy a javaslat tárgyalásában mindvégig igen élénken vett részt Az első elgondolás az összesen kilenc részre tagozódó hatalmas munkálat egészének törvényhozási megtárgyalása utáni törvénybe iktatása volt. így az teljesen betölthette volna a francia Ordonnanceok szerepét. A közvélemény a munkálat sorsát a haladás ügyével kapcsolta össze. Az elgondolás azonban — bár nem kizárólag a feudális erők ellenállásának tulajdoníthatóan — nem tudott megvalósulni. A polgári jogi, elsősorban a kereskedelmet érintő javaslatok tárgyalását egyéb ügyek folyamatosan háttérbe szorították, megszakították. Kb. 1835-re alakult ki az a rezignált álláspont, hogy az egész munkálat egyszerre keresztülvitele csaknem lehetetlen. Kiderült azonban az is, hogy a haladás ügyének kielégítő szolgálatát nem lehet már a munkálattól várni. Az Ordonnanceok kibocsátásakori francia gazdasági alapokon már Magyarország is túljutott. Annak a haladó jellegű álláspontnak a kialakítását 1835-re, tehát Deák országgyűlési szerepének kezdeti szakára lehet tenni, hogy az egész munkálat egységes anyagához kötni a reformokat, „annyi volna, mint a hazát évtizedekre megállásra kényszeríteni." Ez a fordulat azt jelentette, hogy nem idegenkedtek többé a munkálatok egyes részleteknek önállósított (per excerpta) tárgyalásától, ami a legsürgősebb megoldást igénylő kérdések korszerű rendezését biztosította, sőt a kereskedelem, a polgárság ügyét szolgáló új törvények ezen az úton tudtak a feudális rend érintetlenül maradt szabályai „mellé lépni" már 35 évvel az 1875. évi kereskedelmi törvény megalkotása előtt.

5 1834 szeptemberéig, még a teljes törvénykönyv alkotásának reményében folytatott tárgyalás során 25 pont készült el. A tárgyalások során Deák sok haladó gondolata jutott módosítások alakjában, az eredeti javaslattal szemben elfogadáshoz. Az elkészült szöveg így az országos munkálatoknál sokkal előnyösebb változatot mutat. A megindult tárgyalást azonban az augusztus 30-án érkezett úrbéri királyi leirat félbeszakította és a Regnicolaris Deputáció munkálata országos üléseken többé nem került tárgyalásra.

0 Deáknak a nem nemesek birtokszerzésére irányuló javaslatát ekkor nem fogadták el, a gondolata csak az 1844. évi IV. törvénnyel valósult meg. De már korábban elfogadták a városokra szólóan az ősiség el nem ismerésére és a családi hitbizományok megszüntetésére irányuló javaslatát, ami — mint tudjuk — törvénnyé nem vált. Érvelésében az utóörökös nevezésének a PTK. 645. 4 Frank, 1848. Párniczky: 1942. 461. és köv. 1. 5 Eörsi: 1975. az 1. j.-ben id. h. — „Hiszen 1790 óta eddig úgyis a rendszeres munkálatba vetett reménységbe temettetett minden újítás." — mndja Ferenczi: 1904. I. 120. p. 6 Ferenczi: 1904. I. 127. p.