Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)

MÁTHÉ GÁBOR: DEÁK FERENC EMLÉKÉNEK TÖRVÉNYBEIKTATÁSA (1876: III. tc.)

A javaslatot kísérő kormányindoklás rendkívüli intézkedésnek minősítette az előterjesztést. Az eljárás magyarázata alól azzal tért ki, hogy szinte egye­dülálló, ha valaki oly hosszú időn át, oly önzetlenül és oly kivételesen nagy­szerű helyzetben szolgálhatta hazáját. 11 A „rendkívüli intézkedés" megszüle­tésének körülményei is figyelemreméltóak. A megemlékezés záróakkordjaként tervezett javaslat viszonylag késői nyilvánosságrahozatala a politikai körök­ben „mendemondákra" adott okot. A sajtó állásfoglalása szerint ezeket Tisza oszlatta el úgy, hogy az egész kormány nevében tett előterjesztést, s azért nem korábban, „hogy a pártszenvedélyt fel ne keltse", az uralkodónál tör­ténő bemutatás előtt. 12 Az említett érv talán motiválta a miniszterelnök tak­tikáját, de korántsem ez volt a döntő körülmény. Ismeretes az 1867-ben el­fogadott minisztertanácsi titkos szabályzat rendelkezése, mely a kormányt kötelezte, hogy a parlament elé csak előzetes uralkodói jóváhagyással terjeszt­het törvényjavaslatot. 13 Tény azonban az is, hogy a minisztertanácsi jegyzőkönyvekben nincs nyoma a kormány javaslattételi szándékának. A törvényjavaslat képviselőházi bemutatásához időben legközelebbi minisztertanács, az érintett témában csu­pán Deák Ferenc orvosának kitüntetését javasolta, a hosszú éveken át tanú­sítottt önfeláldozó munka méltó elismeréseként. 14 A kormányfő által benyújtott törvényjavaslat előzetes jóváhagyásának megtörténtéről csupán egy későbbi dokumentum tanúskodik: az országgyűlési tárgyalásokon elfogadott és szentesítésre megküldött javaslat miniszterelnöki felterjesztése. A reasszumálás a királyi „consensus" nem lényegtelen mozza­natára utalt. Az uralkodó, a személye körüli miniszter „szóbeli közlése foly­tán megengedte, hogy a kormány Deák emlékének törvénybeiktatásáról javas­latot tegyen az országgyűlés elé." 15 Tisza nemcsak a kezdeményezésben, ha­nem a törvény végrehajtásában is meghatározó szerepet vállalt. 2. Az országgyűlési gyakorlat ezúttal jelentősen eltért a korábbitól. A képviselőház osztályainak tárgyalását követően — az ellenzék egyes tagjai aggályoskodásának ellenére — a központi bizottság előadója a február 12-i ülésen jelentést tett a törvényjavaslat elfogadásáról. 16 A preambulumból és négy szakaszból álló javaslat szerkezetét tekintve, különösen pedig tartalmára nézve nagy hasonlóságot mutat az 1848: I. tc.-vel, amely József nádor emlékének törvény beiktatásáról rendelkezett. 17 A szöve­11 Képviselőházi Irományok V. köt. 1876. 173. szám, Törvényjavaslat és Indokolás Deák Ferenc emlékének törvénybeiktatásáról. 12 Magyar Polgár X. évf. 36. sz. 1876. február 15. 13 V. ö.: Szabad György :A kiegyezés tartalma, In: Magyarország története 1849— 1918., Az abszolutizmus és a dualizmus kora. Szerk.: Hanák Péter—Erényi Tibor —Szabad György, Budapest 1972. 129—130. pp. 14 OL K 27 1876. február 10. 7. sz. Minisztertanácsi jegyzőkönyv. 15 OL K 26 ME 262/1876. 16 Képviselőházi Irományok V. köt. 1876. 176. szám, Képviselőházi Napló, 1876. 88. orsz. ülés 356—357. pp. 17 Magyar Törvénytár 1836—1868. évi törvénycikkek Budapest 1896.

Next

/
Oldalképek
Tartalom