Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)
CSIZMADIA ANDOR: DEÁK FERENC EGYHÁZPOLITIKÁJA
bizonyságoknak választása magokra az átmenni akarókra hagyatott. S Zólyom megyében evangélikus lelkészek által kötött vegyes házasságbeli gyermekek is biztosítva vágynak, amennyiben törvényeseknek a törvény kimondotta. E tárgyban is tehát nem csekély haladás lön, melly a vallás tárgyában oly régóta bajlódó nemzetet, addig is, míg majd a többire nézve is reménye megvalósuland, egy részben megnyugtatandja". Jelenti azután az alispán, hogy az unitáriusok bevételét azért nem tudták keresztülvinni, mert azt a főrendek ismét összekötötték a Partium visszacsatolásával. Sajnos az izraeliták emancipációját és a türelmi pénz eltörlését sem sikerült elérni. A közgyűlés a jelentésre — valószínűleg Deák fogalmazásában — megállapította, hogy a vallásbeli addigi sérelmek megszüntetése, a hon polgárainak lelkiismereti szabadságuk helyreállítására és megnyugtatására... hozott rendelkezések a jelen átalakulási korszakban arra szolgálnak, „hogy a nemzetnek polgári alkotmánya... szélesebb alapra és éppen ezért biztosabb és a kor kívánatainak inkább megfelelő alapra helyeztessék, minthogy előkészületi lépéseket nyújtanak". A közgyűlés az 1844:III.tc. 4. §-ának értelmében utasította a fő- és alszolgabírókat, hogy minden vegyesházasságot a törvény 3. §-a szerint, amit nem katolikus lelkész előtt kötöttek, törvényeseknek jelentsék ki. Ha ilyenek a megyében vannak, azokat összeírják, összeírásaikat bemutassák, s ha nem volnának anyakönyvezve, az utólagos anyakönyvezésről gondoskodjanak. 02 Az 1844:III.tc.-nek volt még a következő évben egy Zala megye közgyűlésén is tárgyalt epilógusa. A király elrendelte, hogy a törvény áttérési szakaszait a görög nem egyesült vallásra is alkalmazni kell. Mivel a rendelkezés sértette az országgyűlés jogkörét, a leirat 1846. június 15-i felolvasásakor Deák ezt kifogásolta. Noha érdemileg helyesli, hogy az áttérési szakaszok a görögkeletiekre is kiterjesztessenek, de ezt csak országgyűlésen lehet eszközölni, amit különben támogat. Magát a királyi leiratot, mely országgyűlési tárgyban intézkedik, sérelemnek tekinti, s ezt vegyék jegyzőkönyvbe. A közgyűlés így is határozott. 63 III. Deák Ferenc egyházpolitikájának érvényesítésére sokkal nagyobb lehetőség kínálkozott az 1848. márciusi forradalom után. A független felelős magyar minisztériumban Deák Ferenc igazságügyminiszter lett, s ha az egyházpolitika nem is tartozott tárcájához, mint a kormány egyik legtekintélyesebb tagjának jelentős szerepe lett a vallásszabadság törvénybeiktatásánál. A vallásszabadság követeléséhek törvénybeiktatása éppen a Deák Ferenc végleges megfogalmazásában készült, s 1847. június 7-én kibocsátott Ellenzéki Nyilatkozatban található. Az Ellenzéki Nyilatkozat az 1844:III.tc.-nek a határőrvidéken elmulasztott foganatosításának követelésén túl a vallásszabadság i2 Zala megyei lt. 1161, 1861, 3320, 3327-1844., 1. és 2.-1845. sz. ia Zala megyei lt. Zala megye 1846. június 15-i közgyűlés, 1828. sz.
