Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)
CSIZMADIA ANDOR: DEÁK FERENC EGYHÁZPOLITIKÁJA
további nyitvamaradt kérdéseit is meg kívánta oldani. 04 Az 1847. évre összehívott országgyűlés királyi propozíeiói — bár az udvar ki akarta fogni a szelet az ellenzék vitorláiból — ezt a kérdést nem vették fel. Kossuth az országgyűlés teendőiről szóló 1848. március 3-iki nagy beszédében joggal kifogásolta, hogy a vallásügyi sérelmek orvoslása nem szerepel a királyi előadásokban. Deák ekkor még nem volt az országgyűlésen. Egészségi állapota egyelőre viszszatartotta Zalában. 65 A márciusi események nyomán azonban eleget tett a mindenünnen feléje áramló közóhajnak, elvállalta a követséget, s március 20tól bekapcsolódik az országgyűlés munkájába. Most már a vallásszabadság kérdésében is megnövekszik az igény: az engedmények helyett az egyenlőség a cél. Amikor tehát 1848. márciusán Budapest népe önvizsgálatot tartva a 12 pontban megkérdezte: Mit kíván a magyar nemzet? —4. pontként ott szerepel: „Törvény előtti egyenlőséget, polgári és vallási tekintetben". Az egyenlőségnek megfelelően készül a márciusi törvényhozás két heti időszakának végén a vallásügyi javaslat, miután a pécsi káptalan követei március 18-án „minden kárpótlás nélkül" lemondtak az egyházi tizedről. 66 A vallásügyek rendezésére csak március 31-én, lényegében tehát a legfontosabb törvényjavaslatok országgyűlési és bécsi elfogadása után került sor, amikor Kossuth a kerületi ülésen, 67 majd ugyanaznap az országgyűlésen javaslatot tett „a felekezeti egyenlőség kimondására". 68 Kossuth javaslata arra szorítkozott, hogy az unitárius vallást, amely Erdélyben a XVI. század óta bevett vallás volt, Magyarországon is bevett vallásnak nyilvánítsák (1. §), a bevett vallásokra „különbség nélkül tökéletes egyenlőség(et) és viszonosság(ot) állapítsanak meg (2. §), kimondják, hogy a bevett vallásfelekezetek egyházi és iskolai szükségleteit állami forrásból fedezik. A részletek szabályozását azonban külön törvényre bízták (3. §). Rendelkeztek a kölcsönös felekezeti iskolába járásról (4. §), végül a bevett vallások tábori lelkészeiről is (5. §). 69 Április 3-án, miután a javaslat a főrendi táblát ü "' „... a vallásszabadság kérdései a múlt országgyűlési alapon bevégeztessenek ..." Az Ellenzéki Nyilatkozat legújabb kiadása Barta, 1951. 152 sk. 1. 05 Ferenczy, II. 71. sk. 1. ,JÖ Ennek története Eszt. pr. Lt. Hám-akták 1. sz. Hám János prímás emlékiratai. Kézirat. Közölte Scheffler János, Hám János szatmári püspök és kinevezett prímás emlékiratai. 1848—49-ből. Bp., 1928. 40—41. 1. — v. ö. Csizmadia, 1969. 125. 1. e7 Zeller I. 85. 1. 00 Tulajdonképpen két javaslatot terjesztett be, de ezek közül a jegyző csak egyikat olvasta fel, amelyik a protestánsokra vonatkozott, noha Kossuth a pravoszlávokról is készített már ekkor javaslatot. Schnee László, Heves megyei követ ugyanekkor megpendítette a zsidó emancipáció kérdését, de Kossuth azt válaszolta, hogy a mostani körülmények közt éppen azoknak, akik barátai az emancipációnak, kívánni kell, hogy e percben ne történjék semmi e részben, mert vannak akadályok, amelyekkel bizonyos percekben az istenek sem küzdhetnek meg. Most a zsidókra nézve rendelkezni annyi volna, mind e népfaj közül tömérdeket áldozatul vetni ellenségei dühének. (Pesti Hírlap, 1848. április 7-i szám. Közli Barta, 1951. 726. 1.) m A javaslat az 1847—48. ogy. Ir.-nál. 154. sz. 148. 1.
