Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)

CSIZMADIA ANDOR: DEÁK FERENC EGYHÁZPOLITIKÁJA

zett a placetum elfogadása ellen, amelyhez egy szakaszos javaslatot is csatolt, hogy az 1839 óta a nemkatolikus lelkészek előtt kötött vegyesházasságokat és az abból származott gyermekeket is törvényesnek kell tekinteni.

58 A főrendek ez utóbbi kérdésekben nem léptek előbbre, de megmaradtak előbbeni állásfoglalásaiknál. Nem járultak sem a hatszakaszos javaslathoz, sem a placetum ellen intézendő felirathoz, illetve a nem katolikus pap előtt kötött vegyesházasságok törvényesnek való elismeréséhez. Utóbbira az volt a véleményük, hogy katolikus lelkész előtt ezt utólag is lehet rendezni, ha pedig időközben valamelyik fél elhalt volna, királyi kegyelem biztosíthatja a gyermekek törvényesítését.

59 Mivel az udvar látta, hogy a főrendek többsége is szükségesnek tartja a vallási kérdésben az engedményeket, most már bizonyos közeledésre hajlandó volt, s arról egy 1844. március 25-én kelt királyi válasz a rendeket értesítette.

60 Sikerült ennek alapján egy vallásügyi törvényt tető alá hozni, amelyet mint 1844:III.tc.-et iktattak a Corpus Jurisba. Ez mellőzte a reverzálisokra vonatkozó rendelkezést, viszont elismerte, hogy vegyesházasságokat evangélikus lelkészek előtt is érvényesen lehet kötni. Megkönnyíti a protestáns vallásokra való áttérést. Ezentúl az áttérni szándékozó két tanú jelenlétében megjelenik a katolikus lelkész előtt, s kijelenti áttérési szándékát. Ezt négy hét elteltével megismétli. A nyilatkozatról a lelkész ad bizonyítványt, amit ha megtagad, a tanúk pótolják. E bizonyítvánnyal a protestáns lelkésznél megjelenve az áttérés befejeződik. A különben éppen Deák távolléte miatt nem sok eredményt elérő országgyűlésről az ott lévő egyetlen zalai követ, Kerkápoly István alispán buzgón küldött jelentéseket.

61 A jelentéseket tárgyaló közgyűléseken viszont Deák jelen volt. Az alispán 1844. március 30-i jelentéséből az április 15-i közgyűlés — Deák jelenlétében — értesült a főrendek gáncsoskodásáról, amelyekre új utasítást adni nem kívántak. Kerkápoly szept. 12-i jelentéséből már az látszik, hogy az országgyűlést hamarosan befejezik. Néhány ügyet még le akar az alsótábla tárgyalni, ezek között van a zsidók polgárosítása. A követi vég jelentést az 1845. január 7-i közgyűlés tárgyalta: „A vallás tárgyában végre csakugyan egyszer, még pedig a legérdekesebbre, úgy mint az átmenetre nézve törvényt nyert a nemzet, mely érdemben érkezett kir. válaszról meg kell vallanunk, hogy némely részeiben az ország rendéi által javaslott törvénynél kedvezőbbnek látszik, annyiban amennyiben a megkérendő 58 Kerületi ülések. II. 31—174. 1., 192—264. 1. 5y 1843—44. ogy. Fő. N. II. k. 16—130, 140. v. ö. Ir. 2. k. 106. sz. 60 5286—546—1844. sz. alatt 1843—44. ogy. Ir. II. köt. 125. 1. — A vallásügyi tárgyalások anyaga az O.Lt.-ban. A. R. Diaeta anni 1843—44. Lad. XX—20. A csomó 8, 25, 48, 49, M csomó 42, 0 csomó 63, 75. ei Zala m. lt. 1843. szeptember 26-án és november 5-én kelt jelentéseit Zala megye 1843. november 6-i közgyűlése 2693 és 2694 sz. alatt, 1843. szeptember közepén kelt jelentését az 1844. január 15-i közgyűlés 1. sz. alatt, és 1844. február. 23-án és március 13-án kelt jelentéseit a március 27-i közgyűlés 767. és 768. sz. alatt, 1844. október 21-i jelentését a november 4-i közgyűlés 3319. szám alatt tárgyalta. Ezekben nem volt szó a vallásügyről.