Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)

SARLÓS BÉLA: DEÁK POLITIKAI FELFOGASA ÉS AZ ORSZÁGBÍRÓI ÉRTEKEZLET

hanem az országbíró által az uralkodó jóváhagyása mellett kijelöt tagokból, részben a visszaállított Kúria bíráiból, részben meghívott „más alkalmas egyéniségekéből, nagyrészt ismert jogászokból állott, akiknek túlnyomó többsége — álláspontjukból következően — konzervatív beállítottságú volt. Emellett az Értekezlet már az országgyűlés megnyitása előtt befejezte munkáját, így az országgyűlés kész helyzet előtt állott, amikor arról kellett döntenie, hogy a javasolt törvénykezési szabályokat átmenetileg alkalmazhatónak tekintse-e. De nem elhanyagolható szempont az sem, hogy az ország önállósága szempontjából a hozott határozatok kedvezőbbek voltak, mint a korábbi, a neoabszolutizmus idején hatályba léptetett pátensek és kódexek. Az Értekezlet munkájának megkezdése előtt, az 1861. január 20-i uralkodói „legfelsőbb elhatározás" megszüntette a bécsi legfőbb törvényszék magyar osztályát, s elrendelte, hogy helyette a hétszemélyes tábla mielőbb kezdje el a bíráskodást.

2 Ez pedig azt jelentette, hogy Magyarország (Erdély és Horvátország nélkül) igazságszolgáltatási autonómiához jutott, mielőtt még politikai és közjogi önállóságának nagy részét visszaszerezte volna. Ez az igazságszolgáltatási autonómia viszont csak akkor válik működőképessé, ha az Értekezlet kijelöli azokat a jogszabályokat, amelyek alapján a bíróságok működésüket megkezdhetik. De van még egy fontos ok, amely sürgeti az Értekezlet munkáját. Az 1860. október 20-i uralkodói leirat szerint az abszolutizmus idején hozott polgári — és büntetőjogi szabályok mindaddig hatályban maradnak, amíg a törvényhozás a változásokat meghatározza, továbbá a főispáni utasítások 12. pontja szerint a büntető-, polgári-, és úrbéri bíróságok szervezete mindaddig változatlan marad, amíg az Országbírói Értekezlet felterjeszti javaslatait, s addig az abszolutizmus idején szervezett bíróságok tovább folytatják működésüket.

3 Az Értekezlet munkája ezek szerint mindenképpen sürgős. Egyben nyilvánvalónak látszik az is, hogy a hozandó határozatok uralkodói jóváhagyásra csak akkor számíthatnak, ha azok többsége konzervatív szellemben születik meg, hiszen maga az októberi diploma, is elsősorban a magyar konzervatívok politikai kezdeményezésének az eredménye. (2) Az elmondottakból nyilvánvaló, hogy Deák nagyon nehéz helyzetbe került, amikor az Értekezletre történt meghívást elfogadta. Nehezíti Deák helyzetét az is, hogy a visszaállított megyei bizottmányok többsége türelmetlen, s megkísérli a törvénykezés átvételét még az Országbírói Értekezlet megkezdése előtt,

4 s hasonló döntésre készül Pest városának közgyűlése is. A január 17-i közgyűlésen Szilágyi Virgil azt indítványozta, hogy a városi tanács kezdje el a törvénykezést a régi magyar törvények alapján. Deák hosszabb felszólalásban szembeszáll ezzel az indítvánnyal, s javasolja: várják meg az Országbírói Értekezlet határozatait. Deák e beszédének részbeni idézésével lehet a legjobban megvilágítani, milyen bonyolult kérdésekben kell majd az Értekezletnek határoznia : „A közigazgatás minden ágai között legtöbb kímélő óvatosságot igényel az igazságügy. Míg a politikai rendszabályoknak rögtöni megváltoztatása gyak2 Ráth 1. rész 3. 1. 3 Kónyi 2. kötet 285. 1. 4 Szabad 195—6. 1.