Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)

SARLÓS BÉLA: DEÁK POLITIKAI FELFOGASA ÉS AZ ORSZÁGBÍRÓI ÉRTEKEZLET

SARLÓS BÉLA DEÁK POLITIKAI FELFOGASA ÉS AZ ORSZÁGBÍRÓI ÉRTEKEZLET (1) Az Országbírói Értekezlet fontos helyet foglal el a polgári jellegű magyar jogfejlődés területén. Az Értekezlet szoros kapcsolatban állott az októberi diplomával, s a diplomával egyidejűleg kiadott, 1860. október 20-i keletű, báró Vay Miklós kancellárhoz intézett az az uralkodói leirat hozta létre, amely kilátásba helyezte Magyarország törvénykezési önállóságának visszaállítását.

1 A gróf Apponyi György országbíró által összehívott Értekezlet 1861. január 23,-ától — március 4-ig folytatta munkáját, s az Értekezlet által javaslatba hozott ideiglenes törvénykezési szabályok — a közjog és a közigazgatási jog kivételével — az egész magyar jogrendszert átalakították. Ezen ideiglenes törvénykezési szabályokat jóváhagyta az uralkodó, ideiglenesen alkalmazhatónak tekintette az 1861-i országgyűlés, s egyes részei száz esztendeig hatályban maradtak. Az értekezletnek az volt a fő feladata, hogy az abszolutizmus idején kiy bocsátott jogszabályokat összhangba hozza a korábbi magyar törvényekkel és szokásjoggal, s így megteremtse azt az igazságügyi vonatkozású kiegyezést, amely politikai és közjogi tekintetben csak 1867-ben valósult meg. Az Értekezlet munkája az igazságügyi kiegyezés létrehozása szempontjából sikeres volt, s éppen ez adja meg politikai és történelmi jelentőségét. Közelebbről: elképzelhető-e, hogy a közjogi és politikai kiegyezés más jellegű lesz, mint amilyen az Értekezlet munkájának eredményeként létrehozott igazságügyi vonatkozású kiegyezés volt? Nyilvánvalóan nem képzelhető el, hiszen a büntetőjogi és magánjogi törvénykezés, és igazságszolgáltatás rendkívül fontos helyet foglal el minden állam életében. Az Értekezlet határozatainak legfontosabb részei pedig konzervatív jellegűek voltak. Amennyiben tehát az Országbírói Értekezletet a politikai és közjogi kiegyezéshez vezető történelmi folyamat egyik fontos lépésének tekintjük, akkor az Értekezlet munkája előreveti annak az árnyékot, hogy az 1867-i kiegyezés is alapvetően konzervatív természetű lesz. Nem elhanyagolható kérdés az sem: hogyan sikerült elérnie a dinasztiának azt, hogy az Értekezlet alapvetően konzervatív jellegű határozatokat hozzon? Azzal, hogy az Értekezletet elkülönítette az 1861-ben összehívott országgyűléstől. Az Értekezlet nem az országgyűlés egyik bizottságaként működött, * Kónyi 2. kötet 280. 1.